szín² A: 1146 Scineſ [szn.] (MNL (OL) Dl. 206814); 1146 ? Scines [sz.] [szn.] (PRT. 1: 597); 12. sz. vége/ ſcɩne (HB.); 1288 ? Scinth [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 739); 1476 Makzywnew [sz.] (OklSz.); 1495 meghzyn (Neumann: Registrum 1620.); 1536 ʒÿnÿen (Pesti: Fab. 70b); 1538 zewn (OklSz.); 1553/ ʃʒuͤnnel (Tinódi: Cronica C2a); 1577 szenedet (NySz.); 1585 Czinnel (Cal. 346); 1668 szinnyezié [sz.] (NySz.); 1863 szény (Kriza [szerk.] Vadr. 518) J: 1 1146 ? ’szép alak, szépség, tetszetősség | schöne Gestalt, Schönheit, Anmut’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 45); 2 12. sz. vége/ ’arc; közvetlen jelenlét | Angesicht; unmittelbare Gegenwart’ (↑); 3 1395 k. ’a fénysugarak hullámhossza és rezgésszáma szerint alakuló látási érzet | Farbe als Empfindung’ # (BesztSzj. 692.); 4 [főleg -e birtokos személyjellel] 1416 u./¹ ’felület, felszín | Oberfläche’ # (BécsiK. 141); 5 [főleg -e birtokos személyjellel] 1416 u./² ’vminek a java, vmiből a legkülönb | das Beste, das Vornehmste’ (MünchK. 84va); 6 1489 ’megjelenési forma, külső | Erscheinungsform, das Äußere’ (MKsz. 1895: 111); 7 1513 ’kép, képmás | Bild, Bildnis’ (NagyszK. 102); 8 1513 ’látszat, ürügy | Schein, Vorwand’ (NagyszK. 64); 9 1595 ’festék | Farbe, Farbstoff’ (Ver. 78.); 10 1613 ’mód | Art und Weise’ (NySz.); 11 [főleg -e birtokos személyjellel] 1649 ’vminek, különösen kelmének szebbik, tetszetősebb külső fele | Vorderseite, haupts. rechte Seite bei Stoffen’ # (NSz.) Sz: színes 1146 [szn.] (↑); 1522 k. zynes ’színnel ellátott, színnel bíró, nem színtelen | farbig’ (OklSz.) | színű [csak szókapcsolatban] 1395 k. veres ʒinew (BesztSzj. 692.) | színtelen 1551 szintelen (NySz.) | színtelenít 1577 k. megh ʒÿntelenitÿ (OrvK. 348) | színesít 1603 meg zünoͤsettetoͤt [sz.] (NySz.) | színez 1604 Szinezem (Szenczi Molnár: Dict.) | színesedik 1750 ſzíneſedem (Wagner: Phras. Color a.) | színezet 1754 színezet (NSz.) | színlel 1762 szinlelve [sz.] (NSz.) R: szintig 1508 zintig ’színültig | bis an den Rand’ (DöbrK. 285) | színleg 1804 színleg (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szó belseji í valószínűleg hangsúlyos helyzetbeli hangzónyúlás következménye. Feltehetőleg a 4. jelentés az eredeti, a további jelentések ebből fejlődtek ki.

☞ TESz.; EWUng.→ drapp, fel-³, földszint, hely-, kétszínű, őszinte, rózsaszínű, se-, szín-¹, szint, szintén, színültig, színvonal, valószínű, vízszintes