suvad × A: 1568 suhodalmáról [✐] [sz.] (NádLev. 184), de vö. →sudár; 1582 swadalmath, swdalmas [sz.] (MNy. 51: 451); 1635 suvadalmából [?✐] [sz.] (MNy. 51: 452); 1676 sohadalmokkal [sz.] (MNy. 51: 451); 1788 csuhat [d-t] [sz.] (MNy. 70: 95); 1836 ki-tsódik [□] (Kassai: Gyökerésző 5: 207); 1839 csóldik [□] (MTsz.) J: 1 1568 ’üt, ver | schlagen’ (↑); 2 1655 ’lazává válik, kioldódik | sich lockern, sich lösen’ (NySz.); 3 1702 ’csúszik, csuszamlik | rutschen’ (NySz.); 4 1752 ’beomlik, besüpped | einstürzen, niedergehen’ (NyIrK. 2: 214); 5 1762 ’vhová, vmilyen állapotba kerül | irgendwohin, in einen Zustand geraten’ (NSz.); 6 1784 ? ’〈csonthéjas gyümölcs zöld burkából〉 kifejlik; 〈csonthéjas gyümölcs héja a magról〉 leválik | sich ausschälen; sich abschälen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 71), 1835 ’ua.’ (Kassai: Gyökerésző 4: 342); 7 1838 ’esik, zuhan | fallen’ (Tzs. Suhad a.); 8 1863 ’〈munka〉 gyorsan halad | schnell vorangehen 〈Arbeit〉’ (Kriza [szerk.] Vadr. 398); 9 [meg~] 1863 ’meggebed | verrecken’ (Kriza [szerk.] Vadr. 517); 10 [meg~] 1873 ’megnyúlik, megnő | heranwachsen’ (Nyr. 2: 563); 11 [le~] 1877 ’leszáll 〈madár〉 | herabfliegen’ (NSz.); 12 [el~] 1886 ’elsurran, eltűnik | weghuschen’ (Nyr. 15: 239); 13 [le~] 1896 ’〈bőr〉 lehorzsolódik, lenyúzódik | sich abschürfen, sich abziehen’ (NSz.) Sz: suvadalom 1568 ’verés | Schläge, Prügel’ (↑)

suvaszt A: 1803 El-suvasztott (NSz.); 1806 suhaſztással [sz.] (I.OK. 30: 261); 1836 Ki-tsószt, Tsovaszt (Kassai: Gyökerésző 5: 207, 217) J: 1 [el~] 1803 ’ellop, elcsen, eltüntet | stehlen, verschwinden lassen’ (↑); 2 1806 ’hánt, héjából kifejt | abschälen, enthülsen’ (↑); 3 1825 ’csúsztat vhová; kicsúszni enged | gleiten lassen; hin-, bzw. herausgleiten lassen’ (NSz.); 4 1836 ’füllent | flunkern’ (Kassai: Gyökerésző 5: 217); 5 1838 ’〈növényt〉 kitép | (Pflanzen) ausreißen’ (Tsz.); 6 1843 ’üt, sújt | schlagen’ (MTsz.)

suvál × A: 1838 sovállani [sz.]; Sovárlani [sz.] (Tsz.); 1861 sovárol (MNyszet. 6: 357); 1863 Suválni [sz.] (Kriza [szerk.] Vadr. 517); nyj. csóválódik [sz.] (MNyszet. 6: 348) J: 1 1838 ’hánt, héjából kifejt, héjat lefejt | abschälen, enthülsen’ (↑); 2 [be~] 1861 ’beomlaszt | einstürzen lassen’ (MNyszet. 6: 317) Sz: suvállik 1861 ’〈héj〉 lefejlik, leválik; héjából kefejlik | sich abschälen; sich ausschälen’ (MNyszet. 6: 348); [össze~] 1861 ’összetapadoz, összesűrűsödik, összetöpped | zusammenkleben, sich verdichten, zusammenschrumpfen’ (MNyszet. 6: 344); 1897 ’beomlik, besüpped | einfallen, einstürzen’ (MTsz.)

A szócsalád feltehető alapja, a suvad onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A tő összefügg a →suhog szócsaládéval és feltehetőleg a csóvál (→csóva) igéével is. A végződés kezdő-gyakorító képző.

A suvaszt és a suvál szintén belsö keletkezésűek, de kialakulásmódjuk vitatott. | 1 Fiktív tőből keletkezett származékszók. |  ⌂  Tövük a suvad-éval azonos; ennek az igének az alapján jöttek létre műveltető, ill. gyakorító képzővel. 2 Onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  Tövük a suvad-éval azonos, és keletkezésük párhuzamos is lehet ezzel az igéével, bár a nagy időbeli különbség ezt a feltevést nem támogatja. ▣  ⌂  A suvaszt-nak a bizalmas nyelvhasználatban élő 1. jelentéséhez vö. →sikkaszt, suhint (→suhog). A suvál alakjainak körében ellentétes irányú változás látható azzal, amilyen az →abál, sikál (→sikár) igék esetében megfigyelhető. A suvál 1. jelentéséhez (továbbá a suvad 6. és a suvaszt 2. jelentéséhez) vö. kopál(lik) (→kopik).

A szócsaládhoz még |  ∼  A szócsalád tövéből való még a suvasság ’csúszós anyag’  (1774: NSz.) főnév és a sovájos ’süppedős’  (1861: MNyszet. 6: 348) melléknév is.

☞ MNy. 25: 52, 39: 235; Pais-Eml. 369; Balassa I.: Kukorica 312; TESz.; EWUng.→ csiatag, csóva, siheder, sudamlik, sudár, suhog