sulyok × [4] A: 1138/ ? Suluctí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 133); 1347 Sulyuk [sz.] (MNy. 63: 369); 1355/ Swlyok (OklSz.); 1478 ? Swjok [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 959); 1552 ſulyaknac (Heltai: Dial. K6b); 1566 sullyoc (Heltai: Fab. 204); 1604 Sulykolom [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Pávio a.); 1763 sulok (NSz.); 1795 k. súk (NSz.); 1841 sujkolá [sz.] (NSz.); nyj. sukk (MTsz.); suok (ÚMTsz.) J: 1 1138/ ? ’vminek a földbe verésére, döngölésére használt súlyos, kalapácsszerű eszköz | Schlegel’ (↑), 1355/ ’ua.’ (↑); 2 1662/ ’mosófa | Bleuel’ (NySz.); 3 1784 ’faltörő kos | Sturmbock’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 103); 4 1897 ’mángorló | Wäscheglätter’ (MTsz.) Sz: sulykol 1604 Sulykolom (Szenczi Molnár: Dict. Pávio a.)

Vitatott eredetű. | 1 Származékszó. |  ⌂  A →súly főnévből jött létre kicsinyítő képzővel. 2 Szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. |  ≡  Szbhv.  (N.) šuljak ’fatuskó’; szln.  (N.) šuljek ’fatörzsből lefűrészelt darab’ [ismeretlen eredetű]. Vö. még szlk. šúľok ’fenyőtoboz; kukoricacső’; ukr. шула ’kerítésoszlop; gerenda’, (N.) шýлка, шýлька ’kukoricacső’.  ⌂  A származtatás legfőbb nehézsége, hogy az átadóként szóba jöhető déli szláv nyelvek megfelelő adatai a magyarsággal érintkező területeken nem mutathatók ki. ▣  ⌂  A 2–4. jelentések metaforák.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 742; StSl. 12: 50; TESz.; EWUng.→ súly