sudamlik ∆ A: 1621 Sudamlani [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1795 k. Sudámlani [sz.] (NSz.); 1810 Sudamlom [▽] (NSz.) J: 1 1621 ’elillan, eltűnik | entfliehen, verschwinden’ (↑); 2 1813 ’oson | schleichen, schlüpfen’ (NSz.); 3 1838 ’suhan | huschen’ (Tsz.)

súdít × A: 17. sz. meg sudita (Nyr. 13: 509); nyj. sódét, suddét (OrmSz.) J: 1 17. sz. ’megüt | schlagen’ (↑); 2 1863 ’megrándít, megránt | anziehen’ (Kriza [szerk.] Vadr. 516); 3 1897 ’megsuhint, meglegyint | leicht berühren, streifen’ (MTsz.); 4 1952 ’lódít, hajít | werfen’ (OrmSz.)

súdul × A: 1840 elsúdoló [sz.]; elsúdulsz [sz.] (TudGyűjt. 24/12: 13); 1894 fősúdult (Nyr. 23: 239); nyj. szélsuddulás [sz.] (OrmSz.) J: 1 1840 ’eltűnik; elsuhan | verschwinden; huschen’ (↑); 2 1894 ’fölnő, fölcseperedik | heranwachsen’ (↑); 3 1894 ’〈a Nap〉 magasra emelkedik | hochsteigen 〈Sonne〉’ (Nyr. 23: 239); 4 1952 ’lódul, szökken | in Schwung kommen, einen Anlauf nehmen’ (OrmSz.)

Származékszók. |  ⌂  A súd (→suvad) igeáltozatból jöttek létre különféle igeképzőkkel; vö. háramlik : hárít : hárul (→hárint). A súdul 2. és 3. jelentése metonimikusnak látszik, a 2.-hoz vö. még a →szökik ’kiserken, sarjad’ jelentését.

☞ TESz.; EWUng.→ suvad