statisztika A: 1741 Statisticát (MNy. 79: 248); 1786 Statistikának (NSz.); 1804/ statisztikájok (NSz.) J: 1 1741 ’államtudomány; egy állam bemutatása | Staatslehre, Beschreibung eines Staates’ (↑); 2 1796 ’bizonyos tények, tömegjelenségek számszerű nyilvántartása, elemzése | Statistik’ # (NSz.)

statiszta A: 1793 Statistákat (NSz.); 1858/ statisztáknak (NSz.) J: ’szöveget nem mondó mellékszereplő | Statist’

statisztikus A: 1794 Statisticus (NSz.); 1865 statisztikus (NSz.) J: 1 1794 ’az államtudomány ismerője | Staatenkundiger’ (↑); 2 1842 ’bizonyos tények, tömegjelenségek számszerű nyilvántartásával, elemzésével foglalkozó szakember | Statistiker’ (NSz.)

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Statistik; ang. statistics [többes szám]; fr. statistique; stb.: ’statisztika’; – vö. még lat.  (ú.) statistica ’ua.’ | ném. Statist; le. statysta; or. статист; stb.: ’statiszta’ | ném. Statistiker; ang. statistician; fr. statisticien; stb.: ’statisztikus’; – vö. még lat.  (ú.) statisticus ’az államot illető, arra vonatkozó’. A latin szavak a lat. status ’vminek az állása; állás, helyzet’ (vö. →státus) szóra mennek vissza. A szócsalád tagjait elsősorban a német terjesztette el.  ⇒⌂  A magyarba is főleg német közvetítéssel kerültek át, részben latinosított végződéssel.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza a (R.) statista ’államtudós; államférfi’  (1778: NSz.); ez a ném.  (R.) staatist ’ua.’ átvétele, a szóvégi a latinosítás eredménye.

☞ TESz. statiszta a. is; EWUng.→ státus