statárium A: 1819 Statariumi [sz.] (MKurir 1819. jan. 22.: 42); 1820 Statáriumnál (NSz.); 1844 statariomos [sz.] (NSz.); 1852 statárjom (NSz.); 1853 istáriom (NSz.) J: ’rögtönbíráskodás, rögtönítélő eljárás; rögtönítélő bíróság | Standrecht; Standgericht’
statáriális A: 1835 Statarialis [es. nem m.] (Kunoss: Gyal.); 1845 statariális (NSz.); 1848/ statáriális (NSz.) J: ’rögtönítélő | standrechtlich’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. (k.) statarium (judicium) ’rögtönítélő bíróság’, (h.) statarium (ius) ’rögtönbíráskodás, statárium’ [< lat. statarius ’haladéktalan, azonnali’, tkp. ’állva végbemenő’ < lat. stare ’áll’] | lat. (h.) statarialis ’rögtönítélő’. ⌂ A szó eleji s-hez vö. →stáció, →stúdium stb.; a statáriális szóvégi s-éhez vö. →brutális, →fatális stb. A (R.) istáriom változat egyszerejtéssel és a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldó i-vel keletkezett; az utóbbihoz vö. →iskola, →istálló stb.
☞ TESz.; EWUng.→ státus