stallum A: 1817 Stallumban (MKurir 1817. szept. 19.: 195) J: 1 1817 ’szentélyszék, kanonokszék 〈a templomban〉 | Chorgestühl, Chorherrenstuhl’ (↑); 2 1865 ’hivatalnoki tisztség | Stellung, Amt’ (Babos: KözhSzt.); 3 1900 ’javadalom | Pfründe’ (Tolnai: MagySz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) stallum ’székhely, tartózkodási hely; szentélyszék’, (h.) ’tartózkodási hely; állás, hivatal, tisztség’, (e.) stallum canonicale ’kanonokszék, kanonoki javadalom’ [< fr. (ófr.) estal ’állás; tartózkodás vhol; szentélyszék’ < germán*stalla ’(tartózkodási) hely’]. ≋ Megfelelői: fr. stalle ’kórusülés; karosszék, szék’; ol. stallo ’elnöki vagy püspöki szék’. ⌂ A szókezdő s-hez vö. →stáció, →stúdium stb.