stóla A: 1416 u./¹ ſtolat (BécsiK. 62); 1783 stólához (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’talár | Talar; Purpurmantel’ (↑); 2 1474 ’papi nyakszalag | Gewandstück von Priestern’ (BirkK. 7); 3 1783 ’hosszúkás női vállkendő | großes Schultertuch’ # (↑); 4 1785 ’papi honorárium bizonyos egyházi szolgálatért (pl. temetésért), stólapénz(ek) | Kasualien 〈Vergütungen〉’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. stola ’bokáig érő ruhadarab hölgyek számára; talár’, (e.) ’papi nyakszalag’, stola matrimonialis, funeralis stb. ’házasságkötési, temetési stb. díj’ [< gör. στολή ’felszerelés; öltözet, díszöltözet; hadiruha’ < gör. στέλλω ’elkészít, felszerel’]. ≋ Megfelelői: ném. Stola; ol. stola; stb.: ’stóla’. ⌂ A szó eleji s-hez vö. →stáció, →stúdium stb.