spongya ∆ A: 1519 ſpongy̋at (JordK. 448); 1544 spongiat (OklSz.); 1562 spongyiát (NySz.); 1746 ? espongyia (NySz.); 1879/ ispongyia (NSz.); nyj. ëspongya (MTsz.); pondzsia (ÚMTsz.) J: ’szivacs | Schwamm 〈zum Waschen und Wischen〉’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. spongia ’helyváltoztatásra képtelen tengeri élőlény; spóratartó tok; fagomba; gubacs; stb.’, (h.) spondia ’ua.’ [< gör. σπογγία ’ua.’, a gör. σπόγγος ~ σφόγγος ’ua.’ változata; vándorszó, vö. lat. fungus ’gomba’]. ≋ Megfelelői: ném. Spongia; fr. éponge; stb.: ’szivacs’. ⌂ A szókezdő s-es kiejtés a hazai latinságra vezethető vissza; vö. →speciális stb. A szó belseji gy-hez vö. →angyal stb. A változatok a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkeztek; vö. →skatulya, →spiritusz stb.
☞ TESz.; Farkas: GLEl.; EWUng.