spiritiszta A: 1859 spiritisták (OrvH. 1859. dec. 25.: 890); 1897 spiritiszták (PallasLex. Spiritizmus a.) J: ‹fn› 1859 ’a spiritizmus híve, követője | Spiritist’ () | ‹mn› 1872/ ’a spiritizmussal kapcsolatos, azt illető | spiritistisch’ (NSz.)

spiritizmus A: 1863 spiritismusi [sz.] (Religio 1/39: 306); 1872/ spiritizmus (NSz.) J: ’szellemidézés | Spiritismus’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Spiritist; ang. spiritist; fr. spiritiste; stb.: ’spiritiszta’ | ném. Spiritismus; ang. spiritism; fr. spiritisme; stb.: ’spiritizmus’. Az angolból terjedt el [< fr.  (ófr.) esperit ’szellem’ vagy lat. spiritus ’lélegzet; fuvallat, szellő; gőz, pára; lélek, élet’].  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből kerültek át; a spiritiszta szóvége latinosított.

TESz. spiritizmus a.; EWUng. spiritusz