spion ∆ A: 1707 spionokat (Horváth M.: NEl.); 1793/ ispionnak, ispiony (NSz.); 1857/ spiónok (NSz.); 1858 Espion (NSz.) J: ’kém | Spion’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Spion; fr. espion; ol. spione, (N.) spion; or. шпион; stb.: ’kém’. Az olaszból terjedt el [< ol. spial ’kém, megfigyelő’; valószínűleg a gótból származik]. ⇒⌂ A magyarba német és olasz közvetítéssel került. ∼ Idetartozik: (R.) spioníroz ’kémlel, kémkedik’ (1706: Horváth M.: NEl.), ennek alapja a ném. spionieren ’ua.’ szó.
☞ TESz.; EWUng.→ speciális, szkepticizmus