sor¹ A: 1525/ soros [sz.] (TörtTár 1908: 83); 1577 sort (RMKT. 8: 328) J: 1 1525/ ’gyanús, nem tiszta előzmény; terhelő körülmény | verdächtige Vorgeschichte; erschwerender Umstand’ (↑); 2 1616 ? ’egymás mellett, mögött elhelyezkedő személyek, elhelyezett tárgyak láncolata, együttese; nagyobb mennyiség | Reihe, Zeile; Menge’ # (NySz.), 1626 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 17. sz. ? ’helyzet, állapot, sors | Lauf der Dinge; Lage, Schicksal’ (Thaly: VÉ. 2: 165), 1712 e. ’ua.’ (NySz.); 4 1700/ ’történések egymás utáni rendje, módja | Abfolge’ # (NySz.); 5 1767 ? ’házsor, utca | Häuserreihe, Gasse’ (MNyTK. 95: 13), 1823 ’ua.’ (MNyTK. 95: 13); 6 1782 ’egymáshoz hasonló egyedek kategóriája, osztálya | Klasse, Gattung’ (NSz.); 7 1790 ’emelet | Geschoß 〈Bauwesen〉’ (NSz.); 8 1792 ’számtani, mértani haladvány | Reihe 〈Math〉’ (Keresztesi: Mat. 170); 9 [főleg sora, sorja személyjeles alakban] 1794 ’szeszes ital gyöngyözése, buborékja | Schaumperle’ (NSz.); 10 1803 ’él kicsorbulása; a penge élesítésekor, egyéb fémanyag megmunkálásakor keletkező acélforgács | Scharte, Grat’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Scharte a.); 11 1845 ? ’katonai sorozás | Musterung 〈Milit〉’ (NSz.), 1878 ’ua.’ (NSz.); 12 [nagy ~, hosszú ~] 1849 ’bonyodalmas eset; baj | eine lange Geschichte; verwickelter Fall, Übel’ (NSz.); 13 1952 ’a víztől sodort kásás jég | zwei versponnene Fäden’ (OrmSz.) Sz: soros 1525/ ’gyanús, kétes erkölcsű | dubiös; unredlich’ (↑); 1636 ’soron levő, sorra kerülő, szolgáltatásra, szolgálatra kötelezett | an der Reihe befindlich, anstehend’ (MonTME. 1: 46); 1870 ’sorból álló, sort alkotó | angereiht, eine Reihe bildend’ (CzF.) | soroz 1770 lesorozzam ’felsorol, számba vesz | aufzählen’ (Szily: NyÚSz.); 1835 ’beiktat | einsetzen 〈in ein Amt〉’ (Kunoss: Gyal. 46); 1838/ ’vhová besorol, beoszt | einreihen, einstufen’ (NSz.); 1841 ’katonának behív | zum Militärdienst einziehen’ (Szily: NyÚSz.) | sorol 1776–1821 Sorólni [sz.] (NSz.) | sorozat 1792 ſorozatra (Baróti Szabó: KisdedSz. 168) | sorjázik 1838 sorgyázni [sz.] ’gurul, surran | rollen’ (Tsz.) | sorakozik 1848 sorakozz (Szily: NyÚSz.)
Bizonytalan eredetű, esetleg szóhasadás eredménye. | ⌂ A →szer² sz > s hangváltozással és ë > o hangrendi átcsapással elkülönült változatának tűnik. Hasonló hangváltozásokhoz vö. →szenved : →senyved, →sző² : →sövény, valamint esetleg →kavar. A 3. jelentés keletkezéséhez esetleg a →sors analógiás hatása is közrejátszhatott. A 9., 13. jelentésekhez esetleg vö. →sorol.
☞ NytudÉrt. 30: 43; TESz.; EWUng.→ alag-, hang-, libasorban, név-, szer²
sorol × A: 1600 k. soroljad (Radvánszky: Csal. 3: 39); 1794 Sórolta (NSz.) J: 1 1600 k. ’kever | umrühren’ (↑); 2 1647 ’sodor, pödörít | spinnen, zwirnen’ (NySz.); 3 1794 ’ráncol | falten, runzeln’ (↑)
sorlik † A: 1645 sorlik [▽] (NSz.) J: 1 1645 ’sodródik; tekeredik | treiben 〈intrans.〉; sich winden’ (↑); 2 1835 ’kihajt 〈növény〉, kizöldül | sprießen, Blätter treiben’ (Kassai: Gyökerésző 4: 331)
sor² † A: 1693 sorván [sz.] (NySz.) J: ’perdül | wirbeln’
A szócsalád alapja, a sor² onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A fordulás, forgás, pörgés stb. kifejezésére. Palatális párjához vö. sür (→sürög); vö. még →sűrű. A végződés -l gyakorító képző. A sorlik szó ik végződése visszaható funkciójú; vö. hallik (→hall¹).
☞ TESz.; EWUng.→ sarjú, sarkall, sarok, sórál, surján, súrol, sürög, sűrű, szorgalom