sodor ‹ige› [1] A: 1452 Schodroͤ [ɔ: Schodro] [sz.] [szn.] (MNy. 8: 229); 1577 k. ſodord megh (OrvK. 258); 1786 sudoritott [sz.] (MNy. 71: 250) J: 1 1452 ? ’az ujjak v. a két tenyér közt forgatva csavar; ilyen módon fonalat, zsineget stb. készít | drehen, zwirnen; spinnen’ # (↑), 1577 k. ’ua.’ (↑); 2 1792 ’ide-oda forgatva magával ragad | fortreißen, wegspülen’ # (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1795 ’ételt kavar, kever | umrühren, quirlen’ (NSz.) Sz: sodródik 1786 Sodródik (NyF. 50: 39) | sudri 1897 Sudri ’szeles, hebehurgya | schusselig’ (MTsz.)

sodor ‹nsz› [4] A: 1792 sodra (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1803 Sodor (NSz.) J: 1 1792 ’sodrat, sodorás | Drehen 〈von Faden usw.〉’ (↑); 2 1803 ’vágószerszám köszörült éle; feltüremlő forgács a köszörült kés, kasza stb. élén | Schärfe, Schneide; sich aufstülpender Span an der Kante eines Messers, einer Sense usw. beim Schleifen’ (↑) R: sodra 1817 ’áramlás 〈folyóé, eseményeké stb.〉 | Strömung 〈des Flusses〉; Fluss der Ereignisse’ (NSz.)

A szócsalád feltehető alapja, a sodor ige fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  Az abszolút tő valószínűleg onomatopoetikus eredetű; feltehetőleg a gyors forgó mozgás képzetét jeleníti meg. A végződés -r gyakorító képző.

A sodor névszó belső keletkezésű. |  ⌂  Valószínűleg az ige alapján jöhetett létre, mert az 1138/ Sudur  [szn.]  (MNy. 32: 205) valószínűleg nem tartozik ide. A sodra megszilárdult ragos alakulat gyakran fordul elő a kihoz a sodrából ’felidegesít’  (1817: NSz.) szószerkezetben.

A szócsaládhoz még |  ∼  A (N.) seder ’forgat, cérnát sodor’  (1838: Tsz.), ’siet’  (1874: Nyr. 3: 525), amely leginkább a sedre ’hebehurgya’  (1865: NyK. 4: 135) folyamatos melléknévi igenévi származékában használatos, feltehetőleg hangrendi átcsapással keletkezett a sodor-ból, azonban a párhuzamos keletkezés lehetősége is fennáll (vö. →sündörködik); a sedre alakhoz vö. a sudri (↑) származékszót.  ≂  A 1138/ Sudur  [hn.]  (MNy. 32: 205) valószínűleg nem tartozik ide.

☞ TESz. seder a. is, sudri a. is; EWUng.→ sodrony, sündörködik