sing ∆ A: 1368 Erdeusengh (OklSz. erdő a.); 1520 k. sing (BodK. 5); 1526 séénghnére [sz.] (SzékK. 1); 1560 k. szyngh (GyöngySzt. 3061.); 1763 zing [z = zs] (NSz.); 1799 Sin (NSz.); 1899 síngcsontja (NSz.) J: 1 1368 ’〈különféle hosszúságmértékek elnevezéseként〉; a rőfnél vmivel rövidebb hosszúságmérték 〈kb. 62. cm〉 | 〈zur Benennung versch. Längenmaße〉; Elle 〈als Längenmaß〉’ (↑); 2 1558 ’mérőrúd, mérőléc | Meßstab’ (OklSz.); 3 1673 ’függőón, függélyező; vízmélységmérő ólomsúly | Senkblei; Lot zum Messen der Wassertiefe’ (NySz.); 4 1941 ’(felmotollált) fonalmennyiség 〈különféle〉 mértékegysége | Maßeinheit für (aufgehaspeltes) Garn’ (NéprÉrt. 33: 129) Sz: singnyi 1416 u./² ſengnėt (MünchK. 12vb) | singes 1469 georgi senges [szn.] (MNy. 57: 361); 1588 singes ’singnyi | ellenlang’ (OklSz.); 1897 ’rőfös, rövidáru-kereskedő | Schnittwarenhändler’ (MTsz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Megfelelőihez vö. →sín. Vö. még ném.  (kfn.), (baj.-osztr.) schin ’bányamérés’.  ⌂  A sing ’egy fajta hosszmérték’ jelentése talán a magyarországi németben keletkezhetett a ném. Elle ’singcsont, alkarcsont; régi hosszmértéknek megfelelő egység (40–45 cm)’ szemantikai analógiájára; ehhez vö. 1405 k. ſeng ’rőf, könyök’  (SchlSzj. 386.). A →sín és a sing között szóhasadás mehetett végbe. A szóvég szervetlen g-jéhez vö. →könting, →puszpáng stb. A jelentések részben metaforikusan, részben metonimikusan keletkeztek az 1. jelentés alapján.

☞ Mészöly-Eml. 153; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ sín, zsineg