senye × A: 1138/ ? Sene [szn.] (MNy. 32: 132); 1164/ ? Seneu [szn.] (LtKözl. 2: 157); 1211 ? Senned, Seneud [sz.] [szn.] (PRT. 10: 506); 1602 Senye [szn.] (OklSz.); 1833 Senye (Kassai: Gyökerésző 1: 242); nyj. sene (MTsz.) J: [ ~kezű is] ’balkezes | linkshändig’
Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű és a →senyved szócsaládjának tövével azonos. A szóvég feltehetőleg -e (folyamatos) melléknévi igenévképző. Az eredeti jelentése ’senyvedő’ lehetett; a bizonyított jelentések ebből keletkeztek metonimikus úton.