semmiházi A: 1786 semmi házi (NSz.); 1838 semmiházi (Tzs.) J: ‹mn› 1 1786 ’hitvány, naplopó; csavargó | nichtswürdig; hergelaufen’ (↑); 2 1856/ ’haszontalan, csintalan | nichtsnutzig, schlingelhaft’ (NSz.) | ‹fn› 1 1838 ’vagyontalan, nincstelen személy | Besitzloser, Bruder Habenichts’ (↑); 2 1845 ’jöttment, csavargó; hitvány ember, naplopó | Hergelaufene(r); Taugenichts’ (NSz.); 3 1888 ’csintalan, haszontalan gyerek | Nichtsnutz, Schlingel’ (NSz.)
senkiházi A: 1899 senkiházi (NSz.) J: ‹mn› 1899 ’semmirekellő, semmiházi 〈személy〉 | nichtswürdig 〈Person〉’ (↑) | ‹fn› 1955 ’dologtalan, jöttment személy | Hergelaufene(r), dunkler Ehrenmann’ (NSz.)
Játszi szóalkotással keletkezett összetett szó. | ⌂ A →semmi ’nulla; jelentéktelen személy’, ill. →senki ’jelentéktelen ember’ + házi →ház tagokból áll, jelzős alárendeléssel keletkezett. Az alapszó a semmiházi lehet. A házi utótagú családnevek mintájára keletkezett; vö. Mesterházi családnév (1558 k.: OklSz.). Eredetileg a pénztelenségre, nincstelenségre utalhatott; a ’semmirekellő; mihaszna’ jelentés abból a szemléletből fakad, amely a szegénységet a léhasággal, a csavargó, züllött életmóddal kapcsolja össze. – A senkiházi a semmiházi alapján keletkezett.