sejdít × A: 1518 k. saldeita (PeerK. 75); 1535 sajdít [?✐] (NySz.); 1598 sáldit (NySz.); 1745 Megsejdítette volt (NySz.) J: 1 1518 k. ’〈gyenge, halvány világosságot〉 megpillant; futó v. titkos pillantást vet vmire | 〈Lichtschimmer〉 bemerken, erblicken; einen flüchtigen od. geheimen Blick auf etw werfen’ (↑); 2 1535 ’gyanít, sejt | im voraus ahnen’ (↑); 3 1575 ’gyengén érez | schwach fühlen’ (NySz.); 4 1585 ’észrevesz | bemerken’ (Cal. 71); 5 1790 ’gyengén lát, valamicskét lát | ein wenig sehen’ (NSz.); 6 [vmihez ~] 1794 ’konyít, vmennyit ért vmihez | einen schwachen Schimmer von etw haben’ (NSz.); 7 1829 ? ’szaglás révén megérez | wittern’ (NSz.), 1870 ’ua.’ (CzF.); 8 1897 ’(titkon) tudtára ad vkinek, megsejtet vkivel | jmdm etw (heimlich) mitteilen’ (MTsz.)

sejt² A: 1527 ſeytez (ÉrdyK. 165) J: 1 1527 ’hisz, gondol, vall | glauben, meinen’ (↑); 2 1699 ’titkon tudtára ad vkinek, megsejtet vkivel | jmdm etw heimlich mitteilen’ (MNy. 10: 36); 3 [ ~ vmit, (R.) ~ vmihez, vkihez] 1750 ’homályos tudomása van vmiről, gyanít vmit | ahnen’ # (NSz.); 4 1784 ’észrevesz | bemerken’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 75); 5 1792 ? ’futólag megpillant; nem egészen jól lát | flüchtig erblicken; unsicher sehen’ (NSz.), 1810 k. ’ua.’ (NSz.); 6 [vmihez ~] 1802 ’konyít vmihez | einen schwachen Schimmer von etw haben’ (NSz.); 7 1846/ ’megérez vmi fenyegető rosszat | im voraus fühlen; rossz előérzete van〈eine drohende Gefahr〉; schlechtes Vorgefühl haben’ # (NSz.) Sz: sejtelem 1834 sejtelem (Kunoss: Szóf. 61) | sejtelmes 1842 sejtelmes (Világ 1842. dec. 17.: 819); 1843 Sejtelmes (NSz.)

sejlik A: 1848 sejlik (MTud. 15: 839) J: 1 1848 ’homályosan megmutatkozik | vermutlich sein’ (↑); 2 1858 ’sejtelemként feltűnik; vhogyan látszik | als (Vor)ahnung auftauchen; erscheinen’ (NSz.); 3 1886 ’gyengén látszik | kaum sichtbar sein’ (NSz.)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő a palatoveláris párhuzamosság alapján összefügg a →sajog¹ szócsaládjának tövével. A szóvégek különféle igeképzők. Az igék eredetileg a bizonytalan látási érzékelésre utalhattak; az elvont jelentések metaforikusan alakultak ki.

A sejlik tudatos szóalkotás. |  ⌘  A sejlik nyelvújítási szó.  ∼  A sejlik korábbi megnevezése ugyanebből a tőből: sejdül ’megsejlik’  (1823: NSz.), ’bizonytalanul látszik, rémlik, megsejlik, alig látható’  (1824: NSz.).

☞ MNy. 4: 418; TESz. sejt¹ a.; EWUng.→ sajog¹