se-

I  sehol A: 1519 ſohol (JordK. 288); 1585 Sonholt (RMNy. 2/2: 316); 1609 sehult (LevT. 2: 200); 1807 Sehol (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. sun së (MTsz.) J: ’semelyik helyen | nirgendswo’ # | sehonnan A: 1527 ſohonnan (ÉrdyK. 81); 1553 sonhonnan (LevT. 1: 112); 1808 Sehonnan (Sándor I.: Toldalék) J: ’semelyik helyről | nirgendswoher’ | sehova A: 16. sz. ſohaŭa (RMNy. 2/2: 2); 1807 Sehova (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. sová (MTsz.); suhá (ÚMTsz.) J: ’semelyik helyre | nirgendswohin’ # | Ilyenek még: sehon ’semelyik helyen | nirgendswo’ (1660: NySz.); sehogy ’semelyik v. semmilyen módon | auf keine Weise; gar nicht’ (1778/: NSz.); semerre ’egyik irányba se(m) | nach keiner Richtung hin; nirgendswo’ (1810: MNy. 61: 105); semerről ’semelyik irányból (se) | nirgendswoher’ (1817: NSz.)II  sebaj A: 1821 Se baj (NSz.) J: ’semmi baj!, ne törődj vele! | es macht nichts, keine Sorge!’III  semennyi A: 1836 Semennyit (LiteraturaiL. 1836. dec. 9.: 391); 1846/ semennyire (NSz.) J: ’egy darab, szem stb. se, a legkisebb mennyiségű se | gar kein einziger, gar nicht’ # | sehány A: 1846/ Sehányról (NSz.) J: ’egy darab, szem stb. se, a legkisebb mennyiségű se | kein einziger’ # | semekkora A: 1869 semekkorákat (BorsszemJ. 1869. aug. 8.: 320); 1872 semekkorát (NSz.); 1872 semmekkorát (NépkGy. 1: 393) J: ’a legkisebb méretű, nagyságú se(m) | nicht das Geringste’ # | Ilyenek még: semelyik ’több közül egyik sem | keiner’ (1858: PNapló 1858. okt. 24.: [3])IV  seszínű A: 1853 seszínű (Hölgyfutár 1853. jún. 23.: 510); 1854 seszinü-forma (NSz.) J: ’fakó, színehagyott, sápadt, színtelen | fahl, farblos’ #

Összetett szavak előtagja, azonos a →se szóval. |  ⌂  A csoportok szavai szintaktikai önállosulás útján jöttek létre. Az 1. és 3. csoport tagjainál az előtag a határozószói vagy névmási jelentésben álló utótag tagadására szolgál; a sebaj tulajdonképpen egy elliptikus mondat, amelynek elő- és utótagja predikatív viszonyban áll egymással. A seszínű előtagja az ilyen színezés jelentéktelen, semmilyen voltára utal. A sonhol és sonhonnan szó belseji n-je a →sem hatását mutatja. A semmekkora változat keletkezéséhez az m geminálódása is hozzájárulhatott.

☞ TESz.; EWUng.→ baj, hány², hol, honnét, hova, -kora, mennyi, se, sehonnai, szín²