sarok [4] A: 1067 k./ Suruk [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 26); 1075/ ſurkuscher [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 235997); 1135 Sarc [hn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1138/ Surcudi [sz.] [hn.] (MNy. 32: 133); 1193 Sorcod [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 55); (†1015) 1220 k./ Surctulfa [hn.] (Györffy: DHA. I: 75); (†1058) 1300/ Sarkagh [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 178); 1395 k. aytou ſarca (BesztSzj. 530.); 1784 ſaroc (Baróti Szabó: KisdedSz. 79) J: 1 [jelzői értékben is] 1067 k./ ’irányváltozási pont; szögletnél levő, szögletet képező, szögletesen összeilleszkedő | Ecke, Winkel; Eck-’ # (↑); 2 1164 ? ’a lábfejnek a boka alatti hátsó része; lábbelinek az ezt fedő v. ezt alátámasztó része | Ferse; Hinterkappe od. Absatz vom Schuhwerk’ # (LtKözl. 2: 157), 1405 k. ’ua.’ (SchlSzj. 453.); 3 1395 k. ’ajtó, ablaktábla fordulásának helye, fordítását eszközlő alkatrésze | Scharnier’ (↑); 4 1493 k. ’az égbolt, ill. a földgömb pólusa, pólusvidéke; világtáj | Pol; Weltgegend’ # (FestK. 352); 5 1560 k. ’vminek szilárd alapja | Fundament’ (GyöngySzt. 2873.); 6 1870 ’mágneses hatású v. elektromos töltésű végződés | magnetischer od. elektrischer Pol’ # (CzF.) Sz: sarkos 1075/ [hn.] (↑) | sarki 1347 Surkyboza [hn.] (OklSz.) | sarkalat 1416 u./³ sarkalattatol ’távoli táj | Weltgegend’ (AporK. 172) | sarkallik 1416 u./³ sarkallani [sz.] ’polarizálódik | sich polarisieren’ (NSz.) | sarkalatos 1643 ſarkalatos (Comenius: Jan. 9) | sarkal 1735 felsarkallásával [sz.] ’a cipősarkat felszögeli, ill. megjavítja, kijavítja | den Absatz bzw. die Absätze reparieren’ (OklSz. fölsarkalás a.)

Származékszó. |  ⌂  Az alapszóhoz vö. →sorol, →sarjú. A szóvég -k névszóképző; az alaktanához vö. →burok, →hajlék stb. A jelentések alapja a fordulással, gyors irányváltással járó mozgástevékenység.

☞ NytudÉrt. 30: 51; TESz.; EWUng.→ sarjú, sarkall, sorol, szorgalom