sűrű [6] A: 1347 Swrew [hn.] (MHH. 2: 156); 1372 u. ſewrew (JókK. 27); 1490 k. ſyru (NagyvGl. 64.); 1517 sÿrevsegenek [sz.] (DomK. 79); 1527 megh ſerwͤyttee [sz.] (ÉrdyK. 200); 1536 ſÿwrew (Pesti: Fab. 24a); 1559 ſuͤruͤ (Székely I.: Krón. 169b); 1566 szuͤroͤ (Heltai: Fab. 93); 1630 suͤruͤven (NySz.); 1797 sürvenn (NSz.); 1807 sürjed [sz.] (NSz.); 1816 süreje (NSz.); nyj. síri (MTsz.) J: ‹mn› 1 1347 ? ’forgó, örvénylő, tekergő | drehend, wirbelnd; kringelig’ (↑), 1508 ’ua.’ (NádK. 80); 2 1372 u./ ’tömött, dúsan nőtt | dicht’ # (↑); 3 1416 u./¹ ’vastagon folyó | dickflüssig’ # (BécsiK. 272); 4 1416 u./¹ ’árnyékoló, sötét, homályos | beschattend, finster’ (BécsiK. 291); 5 1490 k. ’egymáshoz közeli részecskékből álló, sok szennyező anyagot tartalmazó 〈levegő, füst, köd〉 | dick 〈Luft, Rauchwolke, Nebel usw.〉’ # (↑); 6 1577 k. ’gyakori, rövid időközönként következő | häufig’ # (OrvK. 34); 7 [ ~vérű] 1750 ? ’indulatos természetű | vollblütig, aufbrausend’ (NSz.), 1807 ’ua.’ (NSz.); 8 1873 ’tömzsi, vaskos | gedrungen, dick’ (Nyr. 2: 524); 9 1897 ’sürgő-forgó, szorgoskodó | geschäftig, regsam’ (MTsz. sűrű gazdasszony a.) | ‹fn› 1 1508 ? ’erdő mélye, bozótos vadon | Dickicht’ (MNy. 10: 328), 1527 ’ua.’ (ÉrdyK. 527); 2 [főleg vminek a ~je] 1643 ’vminek a sűrű, sötét része, belseje | dichter, dunkler Teil, Inneres’ (Comenius: Jan. 216); 3 1813 ’emberek nyüzsgő tömege | Menge’ (NSz.) Sz: sűrűség 1517 (↑) | sűrít 1519 k. el sẃríte (DebrK. 144) | sűrűsödik 1750 sürűsödik (NySz.)
Származékszó. | ⌂ Az alapszó igen régi tőige lehet, amelynek adatolt előfordulását a sür ~ sürr (→sürög) képviselheti; ennek veláris változatához vö. →sarjú, →sor² (→sorol). A végződés a folyamatos melléknévi igenév -ű képzője. Néhány változat szó belseji v-je hiátustöltő lehet. A melléknévi jelentésekhez vö. →serény, →sürög stb. ∼ Idetartozik a serevény ’sűrű bozót’ (1824: NSz.) és a (N.) sürvedik ’alkonyodik’ (MTsz.).
☞ MNy. 7: 388; NytudÉrt. 30: 63; TESz.; EWUng.→ cserény, sarjú, serdül, serény, sérikál, serít, serkent, sertepertél, sorol, sőre, sürög, szorgalom