súly A: 1372 ? Sulſalzeg [hn.] (ÓMOlv. 210); 1527 ſwllya (ÉrdyK. 62); 1528 sul (SzékK. 236); 1608 súllyos [sz.] (RMNy. 4: 127); 1763 súj, Súll (NSz.) J: ‹fn› 1 1527 ’vminek a fontossága, jelentősége | Wichtigkeit, Bedeutung’ # (↑); 2 1553 ’nehezék | Beschwerer’ (OklSz.); 3 1565 ’vminek a neheze, nehezen elviselhető volta | Schwere’ # (NySz.); 4 1591 ? ’vmely test tömegének nyomó- v. húzóereje, nehézsége | Gewicht’ # (MNy. 42: 78), 1604 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.); 5 1616 ’nehéz tárgy, teher | Last’ (NySz.); 6 1800 ’súlyméréshez használt meghatározott tömegű fémtárgy | Metallgegenstand von genau bestimmter Masse zum Gewichtmessen’ (NSz.); 7 1891 ’súlyzó | Hantel’ (NSz.) | ‹mn› 1528 ’súlyos | schwer’ (↑) Sz: súlyos 1566 sullyassos [sz.] (NySz.) | súlyosbít 1784 sullyosbbétásának [sz.] (NSz.) | súlytalanság 1835 sulytalansága (NSz.) | súlyosbodik 1839 sulyosbodott (HasznMul. 1839. jan. 23.: 22) | súlyzó 1867 sulyzót (PolitUjd. 1867. febr. 6.: 67) R: súlyba 1848 ’〈katonai vezényszó, amelyre a puskát úgy kell a vállról leemelni és a jobb láb mellé leereszteni, hogy a tus ne érintse a földet〉 | in die Balance! 〈als Kommandow〉’ (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2. és az 5. jelentés lehetett az eredeti. A 4. jelentés metonímia; a 6. és 7. jelentésszűküléssel keletkezett a 2.-ból. A súlyba megszilárdult ragos alakulat alapja a katonai parancsként fegyverfogásra felszólító ném. In die Balance! ’egyensúlyban tartani!’, tkp. ’egyensúlyba!’.