sóder A: 1781 sóderral (NSz.); nyj. sódér, sútër (ÚMTsz.); soter (Bálint: SzegSz.) J: 1 1781 ’kőtörmelék, (homokkal kevert) apró kavics, murva 〈út feltöltésére stb.〉 | Schotter’ # (↑); 2 1958 ’szóáradat; mellébeszélés, hazugság | Redefluß; Umschweife, Lüge’ (Zolnay–Gedényi)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) schoder, schotter, schutter ’zúzott kő; elsősorban útépítésre használt kőtörmelék’, – ném. Schotter ’ua.’ [< ném. Schutt ’(kő)törmelék; hulladék’]. ≋ Megfelelői: szbhv. šoder; szln. (N.) šōder: ’sóder’. ⌂ A változatok többszöri átvételre utalnak. A 2. jelentés a szórja, nyomja a sódert ’beszél, mint a vízfolyás’, tkp. ’mellébeszél, hazudik’ (1940: Zolnay–Gedényi) metaforikus szókapcsolatból önállósult.
☞ TESz.; EWUng.→ sittel