sérvés † A: 1553/ ſerues (Tinódi: Cronica Q4b); 1626–1627 séruͤvés (NySz.); 1829 sérhés (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 308); nyj. sérises, sérísës [sz.] (Nyatl.) J: 1 1553/ ’testi sérülés | Körperverletzung’ (↑); 2 1554 ? ’a máj v. a lép daganata | Leber-, Milzgeschwulst’ (↑), 1885 ’ua.’ (Nyr. 14: 123); 3 1560 k. ’fájás, fájdalom | Schmerz’ (GyöngySzt. 4263.); 4 1577 k. ’sérv | Hernie’ (OrvK. 293); 5 1626–1627 ’hátrányos, kedvezőtlen, előnytelen körülmény | ungünstiger Umstand’ (↑)

sérv A: 1774 sérvnek (Szily: NyÚSz.); 1791 sérünket (NySz.) J: 1 1774 ’sérelem, panasz | Beleidigung, Beschwerdesache’ (↑); 2 1780 ’testi seb, sérülés | Körperverletzung’ (NSz.); 3 1833 ’vmely zsiger kitüremkedése a szervet körülvevő üreg falán | Hernie’ # (Szily: NyÚSz.)

A szócsalád alapja, a sérvés származékszó. |  ⌂  A sérvik szóból (amely a sérszik (→sért) szó belseji v-s változata) keletkezett -és névszóképzővel. A sérvés tulajdonképpen a sérés ’sérülés’ párhuzamosan keletkezett ellentétpárja, a sérik (→sért) származékszava.

A sérv szórövidülés. |  ⌂  A sérvés-ből szóból rövidült le.

☞ TESz. sérv a.; EWUng.→ sért