sás A: (†1015) 1220 k./ Sasustov [sz.] (Györffy: DHA. I: 78); 1230 k. sas (MNy. 77: 375); 1395 k. ʒaʒ (BesztSzj. 429.); 1520 k. saas (Gl.) J: 1 (†1015) 1220 k./ ’nedves réteken, mocsarakban tenyésző, rendszerint magas, háromélű v. hengeres szárú, a palkafélék családjába tartozó növény | Art Riedgras’ # (↑); 2 1791 ’a gabonafélék levele | Blatt der Getreidepflanzen (Carex)’ (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2. jelentés metafora. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. šaš; szlk. šáš, šášie; stb.: ’sás’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 739; TESz.; EWUng.