sánc A: 1542 sancz (EWUng.); 1553 u. sáncot [✐] (NySz.); 1577 szantz (KolGl.) J: 1 1542 ? ’hosszan elnyúló árok a kiásott földdel együtt | Festungsgraben; langer Graben mit der ausgehobenen Erde’ (↑), 1549/ ’ua.’ (Tinódi: Cronica c3b); 2 1542 ? ’védelmül emelt földhányás, töltés, gát | Erdwall, Schanze’ # (↑), 1552/ ’ua.’ (Tinódi: Cronica K1b); 3 1785 ’〈különféle mélyedések megnevezéseként〉 | 〈zur Benennung versch. Vertiefungen〉’ (NSz.); 4 1919 ’síugráshoz használt meredek lejtőjű építmény | Sprungschanze’ (Bánhidi: Sportny. 138); 5 1927 ’〈sakkjátékban〉 a király és a bástya sajátos módú és célú helycseréje | Rochade’ (TESz.) Sz: sáncol 1585 meg sanczolom ’sáncárokkal körülvesz | mit einem Festungsgraben umgeben’ (Cal. 1101); 1927 ’〈sakkjátékban〉 a királyt és az egyik bástyát sajátos módon és céllal megcseréli | rochieren’ (↑)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) schanz ’földgát, töltés, gát’, – ném. Schanze ’ua.; (sí)ugrósánc’ [? < ném.  (frank.) schanze ’kosár’; eredetileg a védelmi létesítményeket kosárszerű vesszőfonatokkal erősítették meg].  ≋  Megfelelői: szbhv. šanac; cseh šance; stb.: ’sánc’.  ⌂  A magyarba katonai műszóként került. A 2. jelentés az eredeti. Az 1. jelentés vagy metonímia a 2. jelentés alapján vagy önállósulás útján keletkezett a sáncárok  (1585: Cal. 1101) összetételből. A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. A 4. jelentés önállósulással keletkezett az ugrósánc ’(sí)ugrósánc’  (1896: Bánhidi: Sportny. 97) összetételből. A sáncárok, ill. az ugrósánc valószínűleg német mintára alkotott tükörfordítások; vö. ném.  (R.) schanzgraben, ill. Sprungschanze. Az 5. jelentés metaforának tűnik a 2. jelentés alapján.

☞ TESz.; EWUng.→ kampány