rothad A: 1405 k. rothadag [sz.] (SchlSzj. 467.); 1519 megh rotadot (JordK. 840); 1578 el rodhad (Bornemisza: ÖrdKís. 140); 1616 rotvadás [sz.] (NySz.) J: 1 1405 k. ’〈szerves anyag〉 oszlásnak indul, felbomlik; elmúlik, elpusztul | (ver)faulen; zugrunde gehen’ # (↑); 2 1804/ ’〈személy〉 tesped; sínylődik | müßig sein; siechen’ (NSz.); 3 1836/ ’〈társadalom, közösség, intézmény stb.〉 (erkölcsileg) bomlik, hanyatlik | verkommen, zersetzt werden 〈abstr.〉’ (NSz.) Sz: rothadag 1405 k. ’rothadás, korhadás, revesedés | Fäulnis’ (↑) | rothadagos 1416 u./¹ [sz.] ’rothadt, korhadt, poshadt, romlott | faul, verdorben’ (BécsiK. 188) | rothadagosság 1416 u./¹ rothadagoſſag ’rothadás, korhadás, revesedés, romlás | Fäulnis, Verderben’ (BécsiK. 188) | rothadás 1490 rothadas (SzalkGl. 233.)

rothaszt A: 1577 k. el rothaʒtÿak [t-j] (OrvK. 96); 1662 elrotvasztalak (MonTME. 6: 71) J: 1 1577 k. ’felbomlaszt, vminek a rothadását okozza | fäulen’ (↑); 2 1842 ’lezülleszt, erkölcsi romlásba dönt | demoralisieren’ (NSz.)

Származékok egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű. A végződések valószínűleg -had, -haszt denominális igeképző; vö. →korhad, →poshad stb.  ⚠  A →roh, ill. →rút szócsaládjával való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ TESz.; EWUng.→ rohadUN UEW. № 866