roshad † A: 1510 k. meg roshadatlanságnak [sz.] (KrisztL. 6v); 1519 Megh roſſangýon [d-j] (JordK. 128); 1551 elne rossadna (NySz.); 1604 Roſthat [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Tábeo a.); 1708 rosvadt [sz.] (MNy. 90: 126) J: 1 1510 k. ’rothad; enyészik, felbomlik | (ver)faulen; zerfallen; vermodern’ (↑); 2 1519 ’sorvad, senyved | siechen’ (↑); 3 1551 ’〈ruha, fonal stb.〉 foszladozik | fadenscheinig werden’ (↑); 4 1551 ’〈építmény, egyéb tárgy〉 rozzanttá, rozogóvá válik | verfallen 〈Bau〉; zugrunde gehen’ (NySz.); 5 1636 ’tesped, rostokol vhol | untätig verweilen’ (NySz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség; a szótő finnugor kori, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. zürj.  (Sz.) ri̮ž ’nem tartós, rothadt, korhadt ‹kelme, bőr›’; votj.  (G.) ǯị̑ž ’rothadt, korhadt’; ? cser.  (KH.), (C.) raška ’törékeny ‹fa, vas›’; finn rohka ’törékeny, málló, laza; éretlen gyümölcs’ [fgr. *rȣčkɜ vagy *rȣškɜ: ’törékeny, korhadt, rothadt’].  ⌂  A szótő onomatopoetikus eredetűnek tűnik. A végződések: -ad denominális igeképző; vö. →korhad, →poshad stb. A magyarázat csak egy eredeti szó belseji finnugor *čk megléte esetén helytálló. A rossad változat hasonulással keletkezhetett. A szó belseji n inetimologikus.  ⚠  A tőnek a →rothad szócsalád tövével való azonossága kevésbé valószínű.

☞ MNy. 58: 82; TESz.; UEW. 426; EWUng.→ roskad, rost¹UN UEW. № 865