rongyos A: 1513 Rongyos [szn.] (OklSz.); 1604 Rongyos (Szenczi Molnár: Dict. Lácer a.) J: ‹mn› 1 1513 ? ’szakadozott 〈ruha, papír stb.〉; szakadozott ruhában járó 〈személy〉 | zerfetzt, zerlumpt; in Fetzen gekleidet, verlumpt’ # (↑), 1604 ’ua.’ (↑); 2 1613 ’hitvány, silány; jelentéktelen, értéktelen | lumpig, elend; gering, wertlos’ (NySz.); 3 1620 ’megrongálódott, rossz állapotban levő; rozoga, rozzant | beschädigt; baufällig’ (SoprSz. 23: 374); 4 1727 ’tojás- v. tésztafoszlányos 〈leves〉; zavaros 〈bor〉 | mit Eier- od. Teigfetzchen 〈Suppe〉; gebrochen 〈Wein〉’ (Mikes: TLev. 108); 5 1857/ ’rongyszedő, ronggyal kereskedő 〈személy〉 | sich mit Lumpensammeln beschäftigend’ (NSz.); 6 1860 ’vedlő, szőrét hullató | sich haarend’ (Bérczy: Vmsz. 23); 7 1876 ’sovány, vézna; soványság miatt nagyszőrű, borzas 〈macska, tinó, borjú stb.〉 | mager, schmächtig; wegen Magerkeit struppig 〈Katze, Jungochse, Kalb usw.〉’ (Nyr. 5: 12); 8 1908 ’repedezett, hasadozott tetejű 〈pl. kenyér〉; csipkés, töredezett szélű 〈pl. cserép〉 | aufgesprungen, schrundig 〈zB. Brot〉; zackig, abgebrochen 〈Dachziegel, Scherbe usw.〉’ (NéprÉrt. 9: 184) | ‹fn› 1 1763 ’rongyszedő, rongykereskedő | Lumpensammler, Lumpentrödler’ (NSz.); 2 1961 ’kifli alakú vajas péksütemény | Art Butter enthaltendes, hörnchenförmiges Backwerk’ (ÉrtSz.)

rongyol A: 1604 Rongyolom (Szenczi Molnár: Dict. Sórdido a.) J: 1 1604 ’mocskol, beszennyez 〈főleg átvitt értelemben〉; szidalmaz, ócsárol | beschmutzen 〈haupts. abstr.〉; schmähen’ (↑); 2 1669 ’rongál, roncsol; tönkretesz | beschädigen; zugrunde richten, verderben’ (NySz.); 3 1670–1704 ’ronggyá tép; elnyű, elhord 〈ruhát〉 | zerfetzen; zerschleißen’ (SzDal. 160) Sz: rongyollik 1669 megrongyollott [sz.] ’széthasadozik, széttöredezik; megrongálódik | (allmählich) auseinandergehen, zerfallen, zerbröckeln; beschädigt werden’ (NySz.); 1670–1704 ’rongyossá válik | zerfetzt werden’ (SzDal. 160) | rongyolódik 1791 el-rongyolódott [sz.] (NSz.)

rongy A: 1604 rongia (Szenczi Molnár: Dict. Fratílli a.); nyj. rondzs (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1604 ’bojt, rojt | Quaste, Franse’ (↑); 2 1604 ’leszakadt, elnyűtt szövetdarab; különféle célra felhasznált szövetdarab | Fetzen, Lumpen; Lappen’ # (Szenczi Molnár: Dict. Suffárcino a.); 3 1636 ’szakadozott ruha | zerfetztes Kleid’ (NySz.); 4 1776 ’használhatatlan, értéktelen tárgy, lom | Kram, Tand’ (NSz.); 5 1777 ’roncs, rom; töredék, foszlány | Trümmer; Splitter’ (NSz.); 6 [főleg birtokos szerkezetben] 1795 ’vminek az alja, leghitványabb része | Auswurf, Abschaum’ (NSz.); 7 1810 k. ’hitvány, alávaló személy; züllött nő | niederträchtiger Kerl; Schlampe’ (NSz.); 8 1897 ’pászkához hasonló nyújtott tészta | Art ausgerollter Teig’ (Nyr. 26: 46); 9 1924 ’nagyobb címletű bankjegy | Geldschein von hohem Wert’ (Szirmay: TolvSz. 43) | ‹mn› 1 1806 ’aljas, megvetésre méltó; silány, ócska | niederträchtig; wertlos, plunderig’ (NSz.); 2 1817/ ’tépett, viselt 〈ruha〉; szakadozott öltözetű | abgetragen, zerlumpt 〈Kleid〉; in Lumpen gekleidet’ (NSz.); 3 1926 ’kicsi, gyenge 〈személy〉 | klein, schwach 〈Person〉’ (ÚMTsz.)

A szócsalád alapja, a rongy bizonytalan eredetű, talán örökség a finnugor korból. |  ⌂  Megfelelőihez vö. →rogyik. A rongy az eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehet. A szó belseji n szervetlen járulékhang. A főnévi jelentések az eredeti 1. jelentésből jöttek létre metaforikusan. Az argóban gyökerező 9. jelentés minden bizonnyal a ném. Lappen ’rongy; nagyobb értékű bankjegy’ hatását tükrözi. A melléknévi jelentések jelzői használatban alakultak ki.

A rongyos és a rongyol származékszók. |  ⌂  A rongy-ból jöttek létre -s melléknévképzővel, ill. -l igeképzővel.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A szócsaládnak a →romlik-éval való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ TESz.; UEW. 419; EWUng.→ ringyó, rogyik, roncos, roncsol, toprongyosUN UEW. № 851