rombol A: 1621 Rombolni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1621 ’szétdarabol, tör; zúz, morzsol | zerstückeln, zerbrechen; quetschen, zerstoßen’ (↑); 2 1621 ’ront; romba dönt, pusztít | verderben; zertrümmern, zerstören’ # (↑); 3 1750 ’gyengít, aláás 〈átvitt értelemben〉; veszélyeztet, megingat | schwächen, untergraben 〈abstr.〉; gefährden, erschüttern’ (Wagner: Phras. Frango a.); 4 1838 ’szaggat, 〈ruhát〉 nyű | zerreißen, zerschleißen’ (Tsz.)

Vitatott eredetű. | 1 Szláv jövevényszó. |  ≡  Szln. robiti ’szegélyez; kidönt; felaprít, (bele)csap’; szlk. rubiť ’(be)metsz; szegélyez’; or. рубить ’bever, kidönt; ácsol’; stb. [< szláv *rǫbь ’szegély; varrás, varrat stb.’].  ⌂  A szó belseji m vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →galamb, →gomba stb. A jelentésekhez vö. →irt. 2 Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő a →romlik szócsaládjának tövével azonos. A végződés gyakorító képző; vö. →dorombol. A rombol szót a nyelvérzék az első származtatás esetén is a →romlik családjába tartozónak fogta fel; vö. →rongál.

☞ Nyr. 39: 251; Kniezsa: SzlJsz. 731; TESz. romlik a.; NéprNytud. 29–30: 151; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383→ romlik, rubel