rogyik A: 1585 le rogyok (Cal. 547); 1673 le rodgyásánac [sz.] (NySz.); 1784 radgyott (NSz.); 1747 rogyik [▽] (NSz.) J: 1 1585 ? ’〈ember, állat〉 összecsuklik | niedersinken’ # (↑), 1643 ’ua.’ (Comenius: Jan. 59); 2 [ma főleg össze~ik] 1643 ’〈építmény, tárgy〉 összeomlik, összeroskad | zusammenbrechen, verfallen’ (Comenius: Jan. 10); 3 1809/ ’rossz állapotba jut, züllik | in Verfall kommen; geistig zusammenfallen’ (NSz.) Sz: rogyadozik 1846 rogyadoznának (ProtestEIL. 1846. szept. 6.: 863) R: rogyásig 1846 rogyásig ’a kimerültségig | bis zur Erschöpfung’ (NSz.); 1961 van rogyásig ’mértéktelenül sok van | in Hülle und Fülle’ (ÉrtSz.)

roggyan A: 1585 le rogy-giant [? ɔ: le roggyanas] [sz.] (Cal. 978); 1690 lo-rogygyanás [ɔ: le-rogygyanás] [sz.] (NySz.); 1787 lerogyan (NySz.) J: 1 1585 ’leülepedik | sich ablagern’ (↑); 2 [ma főleg meg~] 1690 ’〈ember, állat〉 hirtelen lerogy; 〈láb, térd〉 megcsuklik, tartását elveszíti | plötzlich niedersinken, umsinken 〈Mensch, Tier〉; einknicken 〈Fuß, Knie〉’ # (↑); 3 1748 ’〈építmény, tárgy〉 hirtelen kezd összeroskadni, meghajolni, letörni | plötzlich baufällig werden’ (NySz.); 4 1837/ ’〈ember〉 megrokkan, legyengül | plötzlich gliederlahm werden, entkräftet sein’ (NSz.); 5 [meg~] 1874 ’megdől 〈gabona, növény szára〉 | sich lagern 〈Getreide, Pflanze〉’ (Nyr. 3: 87)

A szócsalád alapja, a rogyik bizonytalan eredetű, esetleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. ? osztj.  (Vj.) răťi̮ ’rongy, folt’, (V.) răťəmt- ’elrongyolódik, rongyokra szakad’; ? zürj.  (Sz.) raź- ’elold, eloldoz (pl. egy övet)’; ? cser.  (U.) rońće- ’szétszed, szétgombolyít, szétválaszt’; ? lp.  (I.) ruťťš́ēh ’valami elhasznált, ócska (pl. kéregkosár, kéregdoboz’; [feltehetőleg fgr. *raćɜ ’rongy, cafat széttép, szétválaszt, eloldoz’].  ⌂  A szó belseji *ć > m. gy hangváltozáshoz vö. →hegy, →kégy stb. A rogyik szó ik végződésének visszaható nyomatékosító szerepe van.

A roggyan származékszó. |  ⌂  A rogy-ból (a rogyik szó ik-telen változatából) keletkezett -n mozzanatos képzővel.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A szavak onomatopoetikus értelmezése kevésbé valószínű.

☞ TESz.; UEW. 419; EWUng.→ roncos, roncsol, rongyosUN UEW. № 851