riska × A: 1600 riskó [?✐] (Thaly: VÉ. 2: 5); 1784 riska (Baróti Szabó: KisdedSz. 70) J: ‹mn› 1600 ’vörös, vörhenyes | rot, rötlich’ (↑) | ‹fn› 1 1810 k. ’vörös, vörhenyes tehén | rote, rötliche Kuh’ (NSz.); 2 1897 ’sillerbor | Schillerwein’ (MTsz.)
Szlovák jövevényszó. | ≡ Szlk. (N.) ryška ’vörhenyes színű tehén’; [a szlovák ryšavý ’vöröses, vörhenyes’ szó tövéből]. ⌂ A riskó változat keletkezéséhez vö. →kagyló, →szittyó stb.; vagy a szóvég változása a -kó kicsinyítő képző analógiás hatásával magyarázható. A főnévi 2. jelentés tréfás metafora. ∼ A roska ~ róska ’piros, vöröses’ (1778: NSz.) erdélyi nyelvjárási szó végső soron ugyanara az etimonra megy vissza; a rom. roșcat ’vöröses, vörhenyes; vöröses szín’ szóból került a magyarba. A magyar szó hangalakja a tárgyragként felfogott szóvégi t elhagyásával keletkezett.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 466; TESz.; EWUng.→ rozsda