ripacs A: 1289 Rapachuswt [sz.] [hn.] (OklSz. rapacsos a.); 1524 Rypach [szn.] (MNy. 31: 276); 1649 ripátyos [sz.] (NSz.); nyj. rapancos [sz.]; rappancsos [sz.] (MTsz.) J: 1 1289 ? ’göröngy, egyenetlenség, érdesség | Scholle; Ungleichmäßigkeit, Rauheit’ (), 1649 ’ua.’ (); 2 1524 ? ’himlőhely, ragya; sebhely, forradás | (Blatter)narbe’ (), 1763 ’ua.’ (NSz.); 3 1838 ’himlő; egyéb, kiütéssel járó fertőző betegség | Pocken; andere exanthematöse, ansteckende Krankheit’ (Tzs.); 4 1899 ’olcsó hatásokra törekvő rossz színész, előadó, szónok | Schmierenschauspieler, Kulissenreißer; billige Effekte erzielende Person 〈Redner, Künstler usw.〉’ # (NSz.) Sz: ripacsos 1289 [hn.] ()

Bizonytalan eredetű, esetleg fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű. A szóvég -cs névszóképzőnek tűnik; vö. →kavics, kövecs (→) stb. A 2. jelentés metafora a valószínűleg eredeti 1. jelentés alapján; A 3. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján. A 4. jelentéshez vö. →csúf, →pojáca.

TESz. ripacs¹ a., ripacs² a.; EWUng. rapittyán, ripők