ringló A: 1835 Ren-clód, Rin-Klód (Kassai: Gyökerésző 4: 229); 1862/ ringlótát (NSz.); 1865 ringlot [□] (NSz.); 1877 ringló (NSz.); nyj. lingrótszilva (Nyr. 42: 394); rënglon, rëngor, ringliszilva (Nyatl.) J: ’a szilvával rokon gyümölcs | Reneklode’ #
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Ringlotte ’ringló’, – ném. Reineclaude, Reneclode ’ringló’ [< fr. reine-claude ’ua.’, tkp. ’Claude királyné’, I. Ferenc francia király feleségének nevéből]. ≋ Megfelelői: cseh renklóda; le. renglota, renkloda; stb.: ’ringló’. ⌂ A magyar szó változatai egyrészt különféle ejtésformáknak felelnek meg, másrészt népetimológiás keletkezésűek. A ringló alak a tárgyragnak felfogott szóvégi t elhagyásával keletkezhetett.
☞ Nyr. 57: 114; Pais-Eml. 322; TESz.; EWUng.→ regula