reváns A: 1678 revancsot (Horváth M.: NEl.); 1706 revanche-ot (Horváth M.: NEl.); 1706 ravancsolódást [sz.] (RákFLev. 1: 684); 1707 raváncsot (RákFLev. 2: 131); 1841 revangezsal (NSz.); 1865 reváns (Babos: KözhSzt.); 1961 revans (ÉrtSz.) J: 1 1678 ’(katonai) megtorlás; bosszú | (militärische) Vergeltung; Rache’ (↑); 2 1793 ? ’szívesség viszonzása | Entgeltung für eine Gefälligkeit’ (NSz.), 1865 ’ua.’ (↑); 3 1841 ’visszavágó mérkőzés | Revanchespiel’ (↑)

revanzsíroz ∆ A: 1837 magam revancirozni [sz.] (NSz.); 1900 revanchiroz (Tolnai: MagySz.); 1932 revanzsírozza magát (PHNyr. 201) J: 1 1837 ’megtorol, visszavág; elégtételt vesz | Revanche nehmen; Genugtuung verschaffen’ (↑); 2 1864/ ’viszonoz; visszafizet, megszolgál | erwidern; entgelten’ (NSz.)

revanzsál ∆ A: 1897 revanzsálja magát (SportV. 1897. szept. 5.: [6]); 1926 Revanzsál (Horovitz: IdSzMagy.) J: 1 1897 ’megtorol, visszavág; elégtételt vesz | Revanche nehmen; Genugtuung verschaffen’ (↑); 2 1926 ’viszonoz; visszafizet, megszolgál | erwidern; entgelten’ (↑)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a reváns francia jövevényszó, német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. revanche ’viszonzás; bosszú; visszavágó mérkőzés’; – vö. még ném. Revanche ’ua.’. A franciában a fr. (se) revancher ’megtorol, bosszút áll, (szívességet) viszonoz’ szóból ered.  ≋  Megfelelői: ang. revenge; or. реванш; stb.: ’revans, megtorlás’.

A revanzsiroz német jövevényszó. |  ≡  Ném. (sich) revanchieren ’bosszút áll, viszonoz’ [< fr. (se) revancher  (↑)].  ≋  Megfelelői: ang. revenge; or. реваншировать; stb.: ’ua.’.

A revanzsál származékszó. |  ⌂  A revanzsál a revanzsíroz ige képzőcserés módosulata; vö. →blamíroz, →gazsulíroz stb.

☞ TESz.; EWUng.→ diktál