reped A: 1508 repedo̗zesen [sz.] (NádK. 42); 1575 roͤppedezni [sz.] (Heltai: Krón. 117a) J: ’(ki)hasad; (meg)hasad(ozik), széthasad, kettéválik, elszakad | bersten, aufplatzen; sich spalten, reißen’ # Sz: repedezik 1508 (↑)

repeg × A: 1669 repegését [sz.] (NySz.) J: 1 1669 ’kuruttyol, brekeg | quaken’ (↑); 2 1669 ’fecseg | schwätzen’ (↑); 3 1786 ’recseg, ropog | krachen, knarren’ (NSz.); 4 1897 ’kiabál, lármáz | lärmen’ (MTsz.); 5 1906 ? ’kárál, gágog, röhögő hangot hallat 〈madár〉 | gackern, einen wiehernden Ton von sich geben 〈Vogel〉’ (NSz.), 1951 ’ua.’ (ÚMTsz.)

repeszt A: 1763 elrepeszteni [sz.] (Thomas: FrNyelvm. 1: 194) J: 1 1763 ’hasít | spalten’ # (↑); 2 1972 ’autóval, motorral száguldozik | mit einem Auto, Motorrad rasen’ (ÉKsz.)

repít² × A: 1889 repít (Nyr. 18: 478) J: ’hasít, repeszt | spalten’

repesz A: 1895 repeszdarabjai (PallasLex.); 1916 repeszdaraboktól (NSz.) J: ’felrobbant lövedék (fémburkolatának) pusztító erejű darabja | Sprengstück’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a reped, repeg onomatopoetikus eredetű szavak. |  ⌂  Eredetileg a széthasadás recsegő, ropogó stb. hangjának utánzására. A szótő a palatoveláris párhuzamosság alapján összefügg a →rop alakkal; lehetséges, hogy mindkét ige a →rop önállóan nem adatolt palatális változatának származéka. A szóvégek kezdő-gyakorító képző (visszaható funkcióval is) és gyakorító képző. Hasonló onomatopoetikus szavak más finnugor nyelvekben is vannak; vö. →rop.

A repeszt és repít származékszavak. |  ⌂  A reped-ből keletkeztek műveltető képzővel.

A repesz tudatos szóalkotás. |  ⌂  A repesz -sz névszóképzővel keletkezett a →rekesz analógiás hatására.

A szócsaládhoz még |  ≁  Valószínűleg nem tartozik ide: [1237–1240] Repud  [szn.]  (PRT. 1: 775).

☞ Hakulinen-Eml. 168; TESz. repeg a. is; Benkő: FiktI. 136; EWUng.→ ropUN UEW. № 867