reparál × A: 1620/ reparálta (MNy. 79: 247); 1862 reperáltathatná [sz.] (NSz.); nyj. rëpërál (Vámosi: Csizm. 133); rëporál (Bálint: SzegSz.) J: ’megújít; megjavít, helyrehoz | erneuern; ausbessern, wiederherrichten’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. reparare ’helyreállít; megújít’ [vö. lat. parare ’(el)készít; előkészít, elrendez; meghatároz; szerez stb.’]. ≋ Megfelelői: ném. reparieren; fr. réparer; stb.: ’(meg)javít’. ⌂ A →renovál igével ellentétben elsősorban használhatatlanná vált szerkezetek javítására vonatkozik.
☞ TESz.; EWUng.→ apparátus, impérium, komplár, pár, parádé, parazoly, párt, preparál, szeparál