rege A: 1240 ? Regue [szn.] (OklSz.); 1613 rege (NySz.); 1807 Rége (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: 1 1613 ’nem egészen beszámítható, eszelős, szenilis embertől származó, értelmetlen beszéd | wahnwitzige Rede’ (↑); 2 1621 ’nem egészen beszámítható lelkiállapot, eszelősség | Wahnsinn’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1621 ’régi, szájhagyomány útján fennmaradt elbeszélés, ének | alte Sage, uraltes Lied’ (↑); 4 1632 ’gyakran emlegetett dolog elmondása, fölösleges, haszontalan beszéd; koholmány, mendemonda | Geschwätz; Gerede’ (NySz.); 5 1765 ’(elbeszélt) történet, esemény | Erzählung’ (NSz.); 6 1780 ’bizonytalan hitelű, csodás elemeket is tartalmazó elbeszélés mint költészeti műfaj | fabelartige Dichtung 〈als Gattung〉’ (NyF. 50: 106); 7 1889 ’vminek, főleg szerelmi ismeretségnek regényes története | Romanze’ (NSz.)

regél A: 1615 regéllik (NySz.); 1643 regéli (Comenius: Jan. 185); 1669 régél (NySz.); nyj. regil (ÚMTsz.) J: 1 1615 ’valószínűtlen dolgokat mondogat; bizonytalan hitelű hírt terjeszt | fabeln; munkeln’ (↑); 2 1617 ? ’elbeszél vmit; beszélget | erzählen; plaudern’ (NySz.), 1824 ’ua.’ (NSz.); 3 1803 ’mesét, regét mond | eine erzählende Dichtung hersagen’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)

Belső keletkezésű szócsalád, tisztázatlan viszonyú tagokkal. |  ⌂  A szócsalád alapja a regél lehetett; ez szóhasadással keletkezett a regöl (→regös) szóból. – A rege elvonással keletkezhetett a regél-ből. – Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a szócsalád alapja a rege, amely a reg (→regös) nomenverbumból keletkezett -e folyamatos melléknévi igenévképzővel vagy -e kicsinyítő képzővel. – Ebben az esetben a regél a rege főnév -l igeképzős származéka lehet. – A rege 2. jelentéséhez vö. →rekeg, →regös, ill. →révül stb. A rege 6. jelentése az irodalmi nyelvben keletkezett, megkülönböztetésül a →regény műfajától. A rege 7. jelentése mindenképpen a →monda hatását mutatja.

☞ Nyr. 45: 6; MNyTK. 75: 10; MNy. 54: 187; EWUng.→ regösUN UEW. № 857