referál A: 1548 referala (MNy. 90: 125); 1584 referálták (Nyr. 91: 77); nyj. rëfërál, riferál (ÚMTsz.) J: 1 1548 ’hivatkozik | sich berufen’ (↑); 2 1584 ’előad, előterjeszt | berichten, vortragen, Bericht erstatten’ (↑)
referens A: 1789 Referense (NSz.) J: ’(hivatali) előadó | Referent’
referátum A: 1847 referatumban (Hetilap 1847. aug. 24.: 1090); 1884 Referatum [es. nem m.] (MagyLex. 14: 265); 1890/ referátumaikat (NSz.) J: ’beszámoló, előterjesztés | Bericht, Referat’
A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a referál, referens latin jövevényszók. | ≡ Lat. referre ’visszahord, visszahoz; ismétel; értesít, tájékoztat’, (h.) se referre ’hivatkozik’ [vö. lat. ferre ’visz, hord, szállít’] | lat. (k.), (h.) referens ’referens, ügyintéző’. ≋ Megfelelői: ném. referieren, Referent; cseh referovati, referent; stb.: ’referál’, ’referens’. A referál szóvégéhez vö. →ágál stb. A referens szóvégi s-éhez vö. →evidens stb.
A referátum német jövevényszó. | ≡ Ném. Referat ’beszámoló, előadás; ügykör’ [< lat. referat ’referálja’, amely a lat. referre ’visszahord, visszahoz; ismétel; értesít, tájékoztat’ (↑) E/3. személyű, felszólító módú igealakja]. ≋ Megfelelői: cseh referál; le. referat: ’referátum’. ⌂ A szóvégi um-hoz a magyarban vö. →dekrétum, →formátum stb.
☞ TESz.; EWUng.→ differencia, konferál, prelátus, reláció, szemafor, zabrál