rak A: 1416 u./¹ raktoc (BécsiK. 222) J: 1 1416 u./¹ ’épít | bauen’ (↑); 2 1481 ’〈több dolgot v. egy dolgot részenként〉 egymás mellé tesz, felhalmoz | legen, laden’ # (OklSz. fölrak a.); 3 1516 ’mozaikszerű v. intarziás díszítőelemeket alkalmazva mintáz | Einlegearbeit machen’ (OklSz. rakott a.); 4 1575 ’felsorol, szóban elé tár | aufzählen’ (Heltai: Krón. 71); 5 1590 ? ’〈növényt〉 sorban ültetget | in Reihen anpflanzen’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 49), 1774 ’ua.’ (NSz.); 6 1763 ’vmit (feltűnően) helyez vhová | (auffällig) hinstellen, hinlegen’ (NSz.); 7 1779 e. ’ropja 〈a táncot〉 | tanzen’ (NySz.); 8 [főleg el~, meg~] 1780 ’elver, megver vkit | prügeln’ # (NSz.); 9 [főleg le~] 1786 ’leszól, megszid | beschimpfen’ (NSz.); 10 1795 ’〈petét, tojást〉 tojik | (Eier) legen’ # (NSz.); 11 1824 ’〈szerencsejátékra, kártyára〉 pénzt tesz | (im Spiel) setzen, einen Einsatz zahlen’ (NSz.) Sz: rakás 1416 u./¹ rakaſt (BécsiK. 162) | rakat 1416 u./¹ megrakattatic [sz.] ‹ige› ’építtet, helyeztet vmit vhová | bauen lassen, legen lassen’ (BécsiK. 295) | rakva 1508 rakva ’tele van; el van halmozva | voll, überhäuft, beladen’ (NádK. 313) | rakodik 1519 fel rakodanak ’(többször) lerak, lehelyez, felrak, felhelyez | (mehrmals) ab-, aufladen’ (JordK. 348); 1594 e. ’képződik, vmilyen réteget képez, felhalmozódik, felgyülemlik | sich anlagern, sich anhäufen’ (Balassi: Ist. A6b) | rakogat 1519 ffel rakogathwan [sz.] (JordK. 300) | rakosgat 1632 rakosgatták le (NySz.) | rakomány 1808 Rakomány (Sándor I.: Toldalék) | rakat 1822 hasábrakat ’rakás, máglya, egy rakásra való | Haufen, Stapel’ (NSz.) | kirakat 1840 kirakatok ’üzletnek, boltnak általában utcára néző, az áruk bemutatására szolgáló ablakmélyedése | Schaufenster’ (NSz.) | rakódik 1901 rakódott (NSz.) – De vö. 1784 rakodmány (Baróti Szabó: KisdedSz. 69)

Valószínűleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Finn rakenta- ’épít, (el)készít, épít, létesít, alapít’; észt rake ’keret; szegély’, rakenda- ’kifeszít, befog; bekerít; megfoltoz, kijavít’ [fgr. *rakkɜ ’készít, épít, emel’].  ⌂  A magyarázat gyengéje, hogy a megfelelések csak a távoli rokon nyelvekben mutathatók ki. A szó belseji *kk > m. k hangváltozáshoz vö. →csuk, →lök stb. A magyarban az 1. jelentés és a 2. jelentés is lehet eredeti, a további jelentések a 2. jelentésből magyarázhatóak.  ∼  Idetartozik: (R.) raggat ’ide-oda rakosgat, rendez; (sorban) függeszt, odatűz’  (1527: ÉrdyK. 198); ez a rakogat ’ide-oda rakosgat, rendez’ származékszóból keletkezett összerántással és k > g hasonulással.

☞ Szinnyei: NyH.; SKES.; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ rak-UN UEW. № 850