ragu A: 1790 Ragúkkal (NSz.); 1833 Ragut (NSz.) J: 1 1790 ’egy fajta, apróra vágott húsból készült étel, becsinált | Ragout’ (↑); 2 1835 ’keverék, zagyvalék | Gemenge, Mischmasch’ (NSz.)
Francia jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Fr. ragoût ’egy fajta, apróra vágott húsból készűlt, erős fűszerezésű, mártással tálalalt étel’, (R.) ’étvágygerjesztő étel’; – vö. még ném. Ragout ’fűszeres hús; zagyvalék’. A franciában ragoûter ’étvágyat gerjeszt’ szóból [< fr. goût ’íz, ízérzékelés, étvágy’ (lat. gustus ’ízlelés; íz; (étel-, ital)fogyasztás’)]. ≋ Megfelelői: ang. ragout; ol. ragu; stb.: ’ragu’.
☞ TESz.; EWUng.→ gusztus