ragad A: 1372 u./ ragattatok (JókK. 114–115); 1517 el raggattasabol [? ɔ: ragattataſabol] [d-t] [sz.] (DomK. 247); 1899 ragadik [□] (NSz.) J: 1 1372 u./ ’erővel, erőszakkal elvesz, megszerez | rauben, entreißen’ # (↑); 2 [utat ~] 1372 u./ ’útnak ered, hirtelen elindul | sich auf den Weg begeben’ (JókK. 147); 3 1416 u./¹ ’hirtelen nagy erővel megfog | anpacken’ # (BécsiK. 38); 4 1416 u./¹ ’nagy erővel magához von, magával visz, sodor | wegreißen, mit sich reißen’ # (BécsiK. 123); 5 [el~, meg ~] 1416 u./¹ ’tekintetet, figyelmet magára von; lelkileg megkap, gyönyörködtet | hinreißen, packen 〈Eindruck〉, entzücken’ # (BécsiK. 45); 6 1416 u./² ’hozzátapad vmihez; ragadós, ragasztható | anhaften, kleben 〈intrans.〉; klebrig sein’ # (MünchK. 67rb); 7 [rajta ~] 1416 u./² ? ’mohón kíván vmit, áhítozik vmire | auf etw erpicht sein’ (MünchK. 18ra), 1495 e. ’ua.’ (GuaryK. 44); 8 1456 k. ’benyomul vhová, befészkeli magát vhová | sich festsetzen’ (SermDom. 2: 141); 9 1470 ’〈fertőző betegség〉 terjed | ansteckend sein 〈Seuche〉’ (SermDom. 2: 387); 10 1470 ’szorosan összezárul, összetapad | sich fest (zusammen)schließen’ (SermDom. 2: 662); 11 1508 ’ragaszkodik vmihez | an etw festhalten 〈abstr.〉’ (DöbrK. 56); 12 [főleg el~] 1517 ’elbájol, elbűvöl | verzücken’ (↑); 13 1590 ’beleakaszkodik, ráakaszkodik | sich an etw klammern’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 9); 14 [be~, meg~] 1608 ’〈szokás〉 megrögződik | sich festsetzen 〈Gewohnheit〉’ (NySz.); 15 [el~] 1618 ’〈indulat〉 hirtelen úrrá lesz vkin | sich hinreißen lassen 〈von Aufregungen〉’ # (NySz.); 16 [be~] 1643 ’〈ismeret〉 megszilárdul, az emlékezetbe vésődik | sich einprägen; einprägsam sein, sich leicht einprägen’ # (Comenius: Jan. 156); 17 1847 ’tartósan ott marad vhol, nem megy el | (irgendwo) fest bleiben, nicht wegkommen’ # (NSz.); 18 [meg~] 1885 ’〈színező anyag〉 elszínez, megfog | abfärben’ (Nyr. 14: 335); 19 [meg~] 1897 ’〈növény〉 megered, gyökeret ereszt | Wurzel fassen’ (MTsz.); 20 [ ~ik] 1899 ’teherbe esik | schwanger werden, empfangen’ (↑) Sz: ragadoz 1372 u./ ragadoʒuan [sz.] (JókK. 30) | ragadozó 1372 u./ ragadoʒo ’kapzsi | habsüchtig’ (JókK. 78); 1416 u./² ’húsevő állatra jellemző életmódú 〈igenév vadállat jelzőjeként〉 | raubend’ (MünchK. 13va); 1800–1803/ ’húsevő állat | Raubtier’ (NSz.) | ragadat 1416 u./¹ ragadatba ’rabolt holmi, zsákmány; rablás | Raub’ (BécsiK. 16) | ragadozás 1416 u./¹ ragadozaſokat ’rabolt holmi, zsákmány; rablás | Raub’ (BécsiK. 252) | ragadozat 1416 u./¹ ragadozat ’rabolt holmi, zsákmány; rablás | Raub’ (BécsiK. 262) | elragadtatás 1517 (↑) | ragadvány 1527 ragadwanyatwl ’járvány, fertőzés | Seuche, Ansteckung’ (ÉrdyK. 18); [ ~név] 1872 ’vkin rajta maradt 〈név〉 | Beiname’ (NSz.) | ragadós 1585 ragados (Cal. 917) | elragadó 1736 el ragadó ’ragályos | ansteckend’ (NSz.); 1796 ’nagy hatású, gyönyörű, bájos | hinreißend (schön), entzückend’ (NSz.)

ragaszt A: 1474 hoʒʒa ragaʒtott [sz.] (BirkK. 8) J: 1 1474 ’hozzáfűz, hozzátold | anhängen, anknüpfen’ (↑); 2 [be~, össze~] 1517 ’erősen bezár, becsuk | fest zusammenschließen’ (DomK. 150); 3 1531 ’ragadós anyaggal összetapaszt vmit, hozzátapaszt | kleben 〈trans.〉’ # (TelK. 97); 4 1551 ’ragadós betegséggel sújt | mit einer Seuche heimsuchen’ (NySz.); 5 1560 k. ’felfüggeszt, ráakaszt | aufhängen’ (GyöngySzt. 714.); 6 1794 ’szerez, vesz | erwerben, kaufen’ (NSz.) Sz: ragasztó 1519 ragaʒto ’vmit összefogó léc, gerenda, ajtófélfa | Binderbalken’ (JordK. 33); 1877 ’ragasztószer | Klebstoff’ (Nyr. 6: 323)

ragaszkodik A: 1510 ragazkodÿk vala (MargL. 18) J: 1 1510 ’hű vkihez, érzelmileg erősen kötődik vkihez | jmdm treu sein; an jmdm hängen’ # (↑); 2 1520 k. ’csatlakozik, hozzáfűződik vmihez | sich an etw knüpfen’ (GyöngyGl. 365.); 3 1529 e. ’kitart vmi mellett | verharren bei etw, auf etw bestehen’ # (VirgK. 101); 4 1529 e. ’vmely tulajdonától nem szívesen válik meg, róla nehezen mond le, igyekszik birtokában tartani | etw behalten wollen’ (VirgK. 124); 5 1550 k. ? ’ráakaszkodik vmire, kapaszkodik vmibe | sich anhängen’ (KolGl.), 1585 ’ua.’ (Cal. 717 [ɔ: 713]); 6 1577 k. ’beleragad, hozzátapad | sich festsetzen’ (OrvK. 221); 7 1584 ’eltávolíthatatlanul ott van, szükségképpen megtalálható | anhaften’ (NySz.); 8 1758 ’hozzákezd vmihez; hozzászokik vmihez | etw anfangen; sich gewöhnen’ (NySz.)

raggat ∆ A: 1531 egybe raggatwā [sz.] (ThewrK. 101) J: 1 1531 ’ragaszt | kleben 〈trans.〉’ (↑); 2 1772 ’hozzáfűz, hozzácsatol | anhängen, zufügen’ (NSz.)

ragasz A: 1774 ragasztyát [ragaszt □] [t-j] (NSz.); 1774 Ragaszos [sz.] (Szily: NyÚSz.) J: 1 1774 ’vmihez hozzáfüggesztett, hozzákapcsolt dolog | Anhängsel’ (↑); 2 1774 ’ragadós anyag, ragasztószer; kenőcsféle | Klebstoff, Schmiere’ (Szily: NyÚSz.); 3 [jelzői értékben] 1834 ’felragasztott, felragasztható | angeklebt, anklebend’ (NSz.); 4 1848 ’felragasztott dolog, plakát, tapasz | Ankleber, Affiche; Heftpflaster’ (Szily: NyÚSz.)

ragály A: 1792 Ragály (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: 1 1792 ’bogáncsos növény, bojtorjánféle | Distel, Klette’ (↑); 2 1813–1815 ’járványos betegség, járvány | ansteckende Krankheit, Seuche’ (MNy. 5: 124) Sz: ragályos 1833 ragályos (Szily: NyÚSz.)

ragacs A: 1801 ragatsos [sz.] (NSz.) J: 1 1801 ’ragasztó; ragadós, nyúlós állományú anyag | Klebstoff; klebrige Masse’ (↑); 2 1810 k. ’tapasztó építőanyag | Mauerspeise’ (MNy. 61: 105) Sz: ragacsos 1801 (↑)

A szócsalád igéi ismeretlen eredetűek, esetleg örökségek; talán ugor kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. osztj.  (Vj.) ńula röŋkəmt- ’összeilleszt, összeragaszt’, röŋki ’jól ragadó ‹enyv›’ [ugor *rᴕ̈ŋkɜ- ’ragad’]. A magyarázat az osztják szó szűk nyelvjárási elterjedtsége miatt bizonytalan.  ⌂  A szó belseji, eredetileg palatális magánhangzó a magyarban velárissá vált; vö. →fog², →fogoly². A szó belseji *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →rág, →segéd stb. A magyar tő jelentéstartalmának leglényegesebb eleme az ’erős vonás, tapadás, megfogás’ fogalomköre volt. A szóvégek valószínűleg -d kezdő-gyakorító és -szt műveltető, -kodik gyakorító-visszaható, -gat gyakorító képzők. A ragad eredeti jelentése a 3. és a 6. jelentés lehetett. A 2. jelentésében a raggat esetleg a raggat (→rak) ’ide-oda tesz, rendez, pakol’ jelentésével keveredhetett.

A ragasz, ragály, ragacs nyelvújítási szavak. |  ⌂  A ragasz, ragály, ragacs főnév a nyelvújítás korában keletkezett tudatos szóalkotással az igék kikövetkeztetett tövéből. Szóvégeik különféle névszóképzők. A ragasz alaktanához vö. →eresz, →rekesz stb.  ∼  Idetartozik a ragtapasz összetett szó (1835: NSz.); az előtag (az önálló szóként nem adatolt rag) elvonás az igékből, és ’ragasztó, tapadó’ melléknévi igenévi jelentésben áll; az utótag: →tapasz. A ragadtatja magát szószerkezet (1779: NSz.) német mintára alkotott tükörfordítás; vö. ném. sich hinreißen lassen ’hagyja, hogy eluralkodjanak rajta az érzelmei’; vö. még ném. hinreißen ’elragadtat’.

☞ TESz. ragadtatja magát a. is; MSzFE.; EWUng.→ földhözragadt, rag²UN UEW. № 1839Nszt ↪elragadó; ↪elragadtatás