rög A: 1456 k. regghe (SermDom. 2: 379); 1508 ro̗g (NádK. 22) J: 1 1456 k. ’göröngy | Scholle’ # (↑); 2 1817 ’föld, talaj | Erde, Boden’ (NSz.); 3 1835 ’vmely anyagból összeálló kisebb-nagyobb darab | Klumpen’ (Tzs. Lumpenzucker a.) Sz: rögzik 1527 reghzet [sz.] ’erősen tart, szorul, tapad | festsitzen, anhaften’ (ÉrdyK. 164) | rögzít 1872 Rögzíteni [sz.] (Ballagi M.: MNyTSz.) | rögződik 1886 rögződött (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Az 1. jelentés látszik eredetinek, ebből a 2. metonimikusan, a 3. pedig metaforikusan keletkezett. A származékok leginkább a 2. jelentéshez kapcsolódnak. ⌘ Közülük a rögzít és a rögződik nyelvújítási alkotások.
☞ TESz.; EWUng.→ rögeszme