részére A: 1777/ részünkre (NSz.); 1873 részire (Nyr. 2: 40) J: ‹hsz› 1 [birtokos személyjellel] 1777/ ’javamra, javadra, javára stb. | zu Gunsten’ (↑); 2 1854 ’számomra, számodra, számára stb. | für mich, dich usw.’ # (MNy. 4: 171) | ‹névutó› 1 1817 ’számára | für’ # (NSz.); 2 1833 ? ’javára | zugunsten’ (NSz.), 1848 ’ua.’ (NSz.)

Megszilárdult határozóragos főnév szófajváltása. |  ⌂  A részére szóból keletkezett: →rész ’darab; fél, rész’ + -é E/3. személyű, birtokos személyjel + -re szublatívuszrag. Birtokos személyjeles alakjai teljes ragozási sort alkotnak. Az alapszó konkrét jelentéséhez vö. még az én részemre  (1517: TörtTár 1890: 559); úristennek részére  (1527: ÉrdyK. 556). A szófajváltás birtokos szószerkezetben mehetett végbe; hasonló fejlődéshez vö. →számára.  ∼  Idetartozik: (R.) részemben ’ami engem illet v. esetleg nekem, számomra’  (1659: MNy. 69: 234).

☞ MNy. 4: 167; Sebestyén: Névut. 154; TESz.; EWUng.→ rész