pupilla A: 1794 Pupillája (NSz.) J: 1 1794 ’nevelt lány; árva lány | Pflegetochter; Waisenmädchen’ (↑); 2 1844 ’szembogár | Pupille’ # (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. pupilla ’árva lány; pupilla’, (tud.) ’pupilla’ [< lat. pupa ’kislány; baba, bábu’]. ≋ Megfelelői: ném. Pupille ’pupilla’; fr. pupille ’ua.’; stb. A megnevezés azon alapul, hogy a pupillában a belenéző ember arca kicsinyített formában, "babányi" méretben tükröződik. Hasonló szemlélethez vö. gör. κόρη ’kislány; agyag- v. viaszbábu; pupilla’. Vö. még a (N.) szembábó ’pupilla’ (MTsz.) összetételt, amely a →szem + (N.) bábó ’baba, bábu’ elemekből áll; az utótagja a →báb kicsinyítő képzős származéka. ∼ A pupilla egyéb megnevezései a magyarban: (R.) szemfény (1585: Cal. 886 [ɔ: 876]); szembogár ’ua.’ (1843: NSz.), ill. szeme bogara vkinek ’ua.’ (1865: NSz.).
☞ TESz.; EWUng.→ pupák