pruszli × A: 1652 priszly (Horváth M.: NEl.); 1697–1698 priczli (Horváth M.: NEl.); 1756 ködmön puszliban (Nyr. 44: 125); 1781 prusztlija (MNy. 10: 84); 1789 pruszlit (NSz.); 1820 puruszliban (NSz.) J: ’mellény, pruszlik | Weste, Leibchen’

pruszlik × A: 1696 u. pruszlék (MNy. 59: 106); 1699 broszfliket (MNy. 15: 39); 1733 prusztlék (Horváth M.: NEl. pricli a.); 1735 Prusztflékot (MNy. 58: 226); 1737 Prusztfleket (Ethn. 96: 259); 1740 Pruszlikjátis (MNy. 65: 472); 1771 pruczlékban (MNy. 60: 375); 1785 ködmön puszlik (MNy. 70: 477); nyj. poroszlik (ÚMTsz.); puruszlék (Nyatl. mellény a.) J: 1 1696 u. ’testhez álló, kivágott, rövid női mellény | Leibchen’ (↑); 2 1699 ’ujjas, zeke, mándli | Wams, Jacke’ (↑)

 Német  (baj.-osztr.) jövevényszók. |  ≡  Ném.  (R. baj.-osztr.) brüstl ’a páncélruházat mellvértje’, (T.) pristl ’mellkendő, sál’ [< ném. Brust ’mellkas, mell’] | ném.  (baj.-osztr.) prustflek ’mellény; mellkendő, sál’, – ném. Brustfleck ’melldísz a ruhán, kötény v. nadrág’ [< ném. Brust ’mellkas, mell’ + Fleck ’hely; kisebb felület; stb.’ összetételi tagokból].  ≋  Megfelelői: szbhv. prsluk ’mellény’; szlk. prusliak, (N.) prucel ’ua.’; stb.  ⌂  A pruszli végződéséhez vö. →cetli, →hecsedli stb. Néhány változat keletkezésében a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldása játszott szerepet.  ∼  Idetartozik: (R.) pruszka ’ua.’  (1770: MNy. 60: 375), ez a ném.  (R.) brust ’ua.’ szóból -ka kicsinyítő képzővel keletkezett a magyarban.

☞ Horger: MSzav. 45; Kniezsa: SzlJsz. 723; TESz. pruszlik a.; EWUng.→ flekk