prolongál A: 1621/ prolongálhatom [sz.] (MNy. 79: 247) J: ’meghosszabbít | verlängern, prolongieren’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. prolongare ’meghosszabbít’ [vö. lat. longare ’hosszúra formál, nyújt’ < lat. longus ’hosszú’].  ≋  Megfelelői: ném. prolongieren ’meghosszabbít, prolongál’; fr. prolonger ’ua.’; stb.

TESz.; EWUng. langaléta, lombard, sezlon