primitív A: 1835 Primitivus (Kunoss: Gyal.); 1862/ primitív (NSz.) J: 1 1835 ’ősi, eredeti; kezdetleges, egyszerű | urtümlich; einfach’ # (Kunoss: Gyal.) (↑); 2 1980 ’az átlagosnál faragatlanabb, kevéssé művelt | ungehobelt’ (MSzó 1980. márc. 1.: 6)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. primitiv ’egyszerű, kezdetleges’; ang. primitive ’ua.’; fr. primitif; stb. Vö. még lat. primitivus ’első a maga nemében’ [< lat. primus ’első’]. ⇒⌂ A magyarba latin és német közvetítéssel került át.
☞ TESz.; EWUng.→ príma