primer A: 1897 primer (PallasLex.); 1913/ primér (NSz.) J: ’eredeti; elsődleges | urspünglich; primär’

 Francia jövevényszó, német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. primaire ’elemi, kezdetleges; eredeti, elsődleges; ‹villamossági› primer tekercs’; – vö. még ném. primär ’eredeti, alapvető’. A franciában a lat. primarius ’a legelsőkhöz tartozó; első (a maga nemében)’ [< lat. primus ’első’] továbbélése.  ≋  Megfelelői: holl. primair ’elsődleges’; cseh primérní ’ua.’; stb.

TESz.; EWUng. premier, príma