prófétál A: 1372 u./ p[ro]phetalna (JókK. 29); 1510 k. meg profetaltatýk [sz.] (AporK. 61); 1519 proffetaltanak (JordK. 386); 1604 Profétáloc (Szenczi Molnár: Dict.); 1651 prófétálás [sz.] (Zrínyi: MM. 1: 141) J: ’jövendöl | prophezeien’ Sz: prófétálás 1372 u./ prophetalas (JókK. 63)
profetizál A: 1372 u./ profetiʒalo [sz.] (JókK. 18); 1743 Prófétizálly [l-j] (NSz.) J: ’jövendöl, prófétál | prophetizeien’
próféta A: 1405 k. p[ro]p[he]ta (SchlSzj. 2031.); 1510 k. profeta (AporK. 12); 1519 proffetakat (JordK. 366); 1623 profétaságában [sz.] (NySz.); 1636 próféta (NySz.); 1794 prófét (NSz.); 1872 porufita (Nyr. 1: 423) J: 1 1405 k. ’látnok, jövendőmondó | Prophet’ (↑); 2 [többes számban] 1416 u./² ’a bibliai prófétai könyvek | die prophetischen Bücher’ (MünchK. 91rb)
prófécia A: 1416 u./¹ p[ro]phecia (BécsiK. 157); 1527 Proffecya (ÉrdyK. 38); 1604 Profécia (Szenczi Molnár: Dict.); 1777 Prófétziák (NSz.) J: ’jövendölés | Prophetie’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat., (e.) prophetare ’(meg)jövendöl’ | lat. prophetizare ’(meg)jövendöl’ [< gör. προφητίζω ’ua.’] | lat. propheta, prophetes ’próféta’ [< gör. προφήτης ’látnok, jövendőmondó, a jóslat kihirdetője’ < gör. πρόφημι ’előre jelez, megjósol’] | lat. prophetia ’jövendölés, jóslat’ [< gör. προφητεία ’ua.’]. ≋ Megfelelőik: ném. prophezeien ’jövendöl’, Prophet ’próféta’, Prophetie ’jövendölés, prófécia’; fr. prophétiser ’jövendöl’, prophète ’próféta’, prophétie ’jövendölés, prófécia’; stb. ⌂ A szó belseji hosszú ó hangsúlyos helyzetben keletkezett. A prófétál talán a próféta származékszava is lehet. A próféta szó prófét változata német hatást mutat. ∼ Idetartozik a prófétissza ’prófétanő’ (1416/²: MünchK. 56va); ez a lat. (e.) prophetissa ’ua.’ átvétele.