posvány A: 1615 posuanban (NySz.); 1643 poſvány (EgriTanFőiskKözl. 9: 221); 1784 posványgosok [sz.] (NSz.); 1801 posoványos [sz.] (NSz.); 1842 pocsványban (NSz.); nyj. Pasovány, pocsmánt (ÚMTsz.) J: 1 1615 ’(bűzös) mocsár, pocsolya | Sumpf, Tümpel’ # (↑); 2 1792 e./ ’erkölcsi romlottság | Sündenpfuhl’ (NSz.)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A szótő onomatopoetikus eredetű és a →poshad szócsaládjának tövével azonos. A végződés -vány névszóképző; vö. →ingovány, irtvány (→irt) stb. Néhány változat a →pocsolya hatására keletkezhetett.
☞ MNy. 4: 414; TESz.; EWUng.→ poshad